A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon

sok és patikusok védőszentjei.

87 Pantaleonnal együtt ábrázolják őket 708-ban a Forum Romanumon, a S. Maria Antiqua-ban.

88 Kozák Károly a zalaszántói templommal kapcsolatban, melynek szintén Szt. Kozma és Dámján a védőszentjei, azon a véleményen van, hogy tiszteletük Bizánc felől került hozzánk.

89 A magyar királyi korona alsó részén, mely XI. sz.-i, megtaláljuk a két orvosszent zománcképét.

90 A Szentkozmadomján nevű helységeket Moravcsik Gyula a hazai görögséggel hozza kapcsolatba.

91 Egyértelműen közvetlen Bizáncból való átvétel mellett foglalhatunk állást Szt. Demeter esetében. Ünnepe a keleti egyházban és nálunk október 26., a római egyházban másutt október 8. Ismerve a szávaszentdemeteri monostor történetét, biztos, hogy tisztelete nálunk dél felől terjedt el. ,,Szt. Demeter tiszteletére szentelt egyházak esetében a bizánci hatást már eleve feltehetjük."

92 Bizánci kapcsolataink esetében alaposan meg kell vizsgálni a közvetítő területek problémáját.

93 Ezt azonban nemcsak az iparművészet és monumentális művészet, hanem a kulturális javak minden pontján vizsgálnunk kell, így a szentek tiszteletének elterjedése esetében is. Magyarország csak 1018 után volt a bizánci birodalommal közvetlenül határos. Leginkább áttételesen, ortodox bulgár és szerb területeken keresztül volt köztük kapcsolat. Ennek ellenére, a szentek tisztelete esetében közvetlen átvétel is kimutatható. Szabadfalvi József a dömötörözéssel kapcsolatban kimutatta, hogy Demeter napi népszokásaink más jellegűek, mint a balkániak, és közvetlen egyezés látszik a bizánci ill. görögországi szokásokkal.

94 Hasonlóképpen közvetlen átvétellel kell számolnunk Szt. Kozma és Dámján, Pantaleon, Szt. György és Szt. Miklós tiszteletével kapcsolatban.

95 Természetesen rendkívüli jelentős lehetett az egyidejű közvetett átvétel is. A déli szláv és román lakosság révén állandó kapcsolataink voltak a Balkánnal is. Az eddigiek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy Magyarország területén a bizánci szentek tiszteletére szentelt egyházak és monostorok száma nagy. 87 Künstle К., Ikonographie der Heiligen. Freiburg /Br. 1926. 390. 88 Künstle, K. i. m. 390.; Wilpert. J., Die römischen Mosaiken und Malereien der kirchlichen Bauten vom IV. bis XIII. Jahrhundert. II. (Freiburg/Br). 1916.) 675., 165. t. 89 Kozák К., Arch. Ért. 89 (1962) 226. 90 Moravcsik Gy., A magyar szentkorona a filológiai és történeti kutatások megvilágításában. Szent István Emlékkönyv III. (Bp. 1938) 433—34. 91 Moravcsik Gy., Arch Ért. 91 (1964) 140. 92 Moravcsik Gy., Bizánc és a magyarság (Bp. 1953) 61.; Radó P., i. m. 406—407.; Gyórffy Gy., MTAK II—III (1952—53) 325— 93 Kádár Z., Művészettörténeti Ért. 3 (1954) 172—73. 94 Szabadfalvi J., A gazdasági év vége és az ősi pásztorünnepek. Műveltség és hagyomány 6 (1964) 37—45. 95. A bizánci harcos szentek legendái közvetlenül hatottak a magyar Szt. László legendákra. [Sántha Gy., A harcos szentek bizánci legendái. Magyar-görög Tan. 22 (Bp. 1943)]. Magyarország első püspöke a Gyulák udvarába Bizáncból kiküldött Hieroteosz volt, egy XI. századi pecsét alapján ismerjük Turkia (Magyarország) egy másik görög püspökét is, Theofülaktoszt. Moravcsik Gy., Bizánc és a magyarság 54. A számos görög monostor melyekben görög papok és apácák voltak, szintén a közvetlen átvétel mellett bizonyítanak. 96 Tudjuk pl., hogy a Szatmár megyei Vetés 1238 után, de még a tatárjárás előtt települt. Temploma Szt. Miklós tiszteletére lett szentelve. Itt nyilván nem beszélhetünk keleti kereszténységről. Hasonlóképpen az Ercsi-i nemzetségi monostor is Szt. Miklós tiszteletére lett szentelve, de bencések számára készült. Alaprajzát sajnos még nem ismerjük. Maksai F., A középkori Szatmár megye. Település és népiségtörténeti Értekezések 4. Bp. 1940. 234.; Entz G., Az ercsi bencés monostor. Művészettört. Ért. 14 (1965) 241—46. Krasznahorkahosszúrét (1338) templomát 1754-ben szentelték Szt. György tiszteletére. A XIV. században létrejött település kezdettől a római egyházhoz tartozott nyilvánvalóan. Па В., Gömör megye. II. Bp. 1944. 551—52. 97 Györffy Gy., MTAK III (1953) 97. 169