A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon

rémi Szt. György kápolna ásatási eredményei azt mutatják,, hogy a X. szd-ban megvolt, átépítése után is megmaradt Szt. György tisztelete, és első okleveles említése csak 1358.

67 A Somogy megyei Vasad ujtemplomát 1492.máj. 10-én avatták Szt. Demeter tiszteletére. Nyilvánvaló, hogy az új templom a régiből megtartotta védőszentjét.

68 Ennyi példát is elégségesnek tartunk annak illusztrálására, hogy a XI— XII. sz.-i templomocskák vagy egyházak megtartották korábbi patrónusukat akkor is, ha helyükön új, nagyobb templom épült, új rend kezébe kerültek stb. Mindezeket figyelembe véve gyűjtöttük össze azokat a Szt. Miklós, Szt. György, Szt. Demeter, Szt. Kozma és Dámján, Pantaleon és más bizánci szentek tiszteletére szentelt templomokat, melyek nagyjából Magyarország mai E-i határáig találhatók. Mivel Erdély az ortodox román lakosság megjelenése miatt más szempontok figyelembevételét is igényli, gyűjtésünket nem terjesztettük ki területére. Felsorolásunkban a következő sorrendet alakítottuk ki. Mivel a Szt. György és a Szt. Miklós patrónusú egyházak száma jelentős, a Dunántúl, Tiszántúl az E-magyarországi megyékkel és D-Magyarország nagyobb tájegységeken belül megyék szerint csoportosítjuk az anyagot. A Duna—Tisza közét inkább a Dunántúl területével kapcsolatban fogjuk tárgyalni. A helynevek után zárójelben az első okleveles említést adjuk, a második évszám a patrónus említésének éve.

69 Szt. Miklós tiszteletére szentelt egyházak: Dunántúl: 1 Szentmiklós (1425: Zenthmiklos), ma puszta Mosgó mellett, Baranya m. (Csánki II. 527). 2 Szentmiklós (1334/369: S. Nicolais), Patacs és Cserkút között, Baranya m. (Csánki II. 527; Györffy 391). 3 Szentmiklós (1341: Sanctus Nicolaus), Hercegmárok, Izsép vidékén, Baranya m. (Csánki II. 527). 4 Szentmiklós (1403: Crasoucenmiclos), Baranya m. (Csánki II. 500). 5 Bója (1287), 1340, ma Rácbója Beremendtől É-ra, Baranya m. (Csánki II. 474). 6 Csampaszentmiklós (1398: Champazenthmiclos), helye ismeretlen, Baranya m. (Csánki II. 476). 7 Kercsenye (? 1370: Eccl. S. Nicolai de Keohene), ma Körcsönye puszta Sellye mellett ÉNy-ra, Baranya m. (Csánki II. 495). 8 Patacs (1252), 1334-ben a pálosoké lesz egyháza, Baranya m. (Györffy 356). 9 Pétre (1296), 1330, Siklóstól ÉK-re, Baranya m. (Györffy 370). 10 Pécsvárad (1015), 1258, Baranya m. (Györffy 367) . 67 Békefi R., A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Bp. 1907) 21—22.; H. Gyürky K., Acta Arch. Hung. 15 (1963) 350—54. 68 Békefi R., i. m. 117.; Általában elmondhatjuk, hogy az okleveles adatok inkább azt bizonyítják, hogy az Árpád-korban és még később is a templomi védőszentek változatlanul maradtak. Csak nagyhatású és tartós események vezettek ahhoz, hogy a patrociniumok megváltozzanak. Ezért a XVI. századi és későbbi adatok már kevésbé megbízhatóak. Pl. Váchartyán középkori temploma Szt. Mihály tiszteletére lett szentelve, az 1763-ban a helyén épült templomnak már Szt. Pál a patrociniuma. Nagytétényben 1404-ben Szt. Mihály tiszteletére szentelt templom állott, az 1755-ben újjáépült templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. [Szilárdfi Z., Művészettört. Ért. 17 (1968) 127.] Német nyelvterületen is hasonló a helyzet. A kérdés azonban ettől függetlenül behatóbb vizsgálatot érdemel. Anton Ph. Brück., Probleme der Patrozinienforschung. Zeitschr. für Volkskunde 62 (1966) 3—19., különösen 10—15. 69 A felsorolásban a következő rövidítéseket használtuk: Csánki I, II, III — Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—

III. (Bp. 1890—97); Békefi— Békefi R-, A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. (Bp. 1907); Györffy — Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza A—Cs. (Bp. 1963). 160