A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Bálint Sándor: Szegedi világ Debrecenben

30 Énekes könyv melyből szoktanac az Vrnak Diczeretet mondani, az anya szent egy házban és keresztyeneknec minden gyüleközetiben, mosten vyobban égben szedegettetött, es meg öregbittetött. Sz. Gergel általa meg emendáltattatott. Debrecenbe Nyomtatta Komlós András AN. MDLXIX. Hasonmás kiadása: Szegedi Gergely Énekes Könyve 1569-ből Szilády Áron tanulmányával. Függeléke: Sz. Gergelyről s Énekes Könyvéről (Budapest, 1893). 31 Említsük meg, hogy egy 1566-ból származó, Váradon kiadott református énekeskönyv szerkesztő-kiadójaként L. F. szerepel. Ez S. Szabó József szerint Franciscus Litteratus nevével azonos. Ez pedig nem más, mint Literátus Ferenc, Méliusznak szegedi származású sógora. Szegedi Gergely e kiadás 115 darabjából 100-at vett át, és még 37-et tett hozzá. Meg kell jegyeznünk, hogy e váradi kiadást megelőzte egy 1562-ből származó legelső kiadás. Ennek Bucsay meggyőző fejtegetései szerint csak Gergely lehetett a szerzője. Bucsay: i. m. 90. 32 Szilády Áron kutatásait értékes adalékokkal és szempontokkal egészíti ki Barla Jenő: Szegedi Gergely és énekeskönyve (Protestáns Szemle, 1899). Főleg azonban Bucsay: i. m. 97 —103. 33 Sztripszky Hiador—Alexics György: Szegedi Gergely énekeskönyve XVI. századbeli román fordításban (Budapest, 1911). 34 Dicsérettel méltatja a Horváth János: A reformáció jegyében 221 — 223. Legrégibb kéziratos szövege a Csereyné-kódexben maradt ránk. (1565) Hystorya sattis elegáns Facta p(er)andream Zegedy de expugnacione wrbis Jerusolimittane. Vö. Dézsi Lajos: Régi magyar verseskönyvek ismertetése I. A Csereyné-kódex. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911. 58). Megőrizte a Lipcseikódex is. Modern szövegkiadása RMKT VI. 35 A kérdés jó összefoglalása Vág Sándor: Szegedi nyomda a 16. században. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai 26. Szeged, 1954). 36 Trócsányi Zoltán: Magyar és szláv nyomdák a XV—

XVI. században (Magyar Könyvszemle, 1943) 268. Az eredmény: „Kétségtelen, hogy a török hódoltsági területen álltak fönn nyomdák és állítottak elő könyveket. S ha ez így van, elesik az a főérv, amelyet Méliusz Juhász Péter Új Testamentoma (1567) létezése ellen hoztak föl eddig, hogy ti. Szegeden, török hódoltsági területen nem lehetett nyomda. Úgy látszik, mégis lehetett és ezek után alaptalan minden szkeptikus kétely Debreceni Ember Pál és Horányi Elek két igen és mindenkor komolyan vett tudós szavahihetőségében, kik közül ez előbbi a szathmári református főiskola könyvtárában látta, kezébe vette és forgatta a Szegedi Bibliát (Lampe: Hist. Eccl. Reform, in Hung, et Tras. Idézi Szabó), az utóbbi pedig azt írja róla: ,,4°. Dolendum, quod nimis minuto type. . . in lucem prodierit" (Memoria Hung^. Tom. IL 1776. 604. 1.) 37 Kiss Áron: i. m. 520. 15 Déri Múzeum Évkönyve 225