A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Bálint Sándor: Szegedi világ Debrecenben
JEGYZETEK 1 Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái (Debrecen, 1916) 76. 2 Herpay Gábor: A debreceni református ispotály története 1529 —1929 (Debrecen, 1929) 16. — Az oltármesterséghez vö. Takáts Sándor: Szegény magyarok (Budapest, é. n.) —Az oltármesterség és ispotálymesterség. — 327. 3 A Borsika családnévről és a később említendő nevekről Bálint Sándor: Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 105. sz. Budapest, 1963). 4 Zoltai Lajos: Ö-ző nyelvjárás Debrecenben. (Magyar Nyelvőr, 1906. 124.) (A továbbiakban Zoltai). 5 Reizner János: Szeged története I. (Szeged, 1899 — 1900) 130 — 131. — Takáts Sándor: Rajzok a törökvilágból I. (Budapest, 1915) 103. Forrásra sajnos, nem hivatkozik. 6 Pap Benedek Debrecenben már 1147-ben fölbukkan. Benedictus Pap Zeghediensis inhibet omnes res Andreae Szabó adflorenos 160 ante omnes creditores. Balogh István baráti adata a debreceni tanács jegyzőkönyvéből. 7 Takáts Sándor: i. m. III. 34. 8 Herpay: i. m. 15., 37. 9 Révész Kálmán: A debreceni ötvöscéh rendszabályai. Történelmi Tár 1887. Imre Lajos: A debreceni szűcsök rendszabályai a XVI. század végéről. Történelmi Tár 1884. Balogh István: Nagygál István debreceni bíró és esküdt társai megerősítik a debreceni varga céh szabályait (1599). Magyar Népnyelv II. (Debrecen, 1940). 10 Zoltai Lajos: Ötvösök és ötvösművek Debrecenben. Adalékok a debreceni ötvösség történetéhez (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának Kiadványai.. VI. 5. Debrecen, 1937) 8., 10., 15-17., 30-32., 38., 41. és 54. 11 Balogh István: Cívisek társadalma (H. és é. n. — Debrecen, 1947). 12 Papp László: Nyelvjárás és nyelvi norma a XVI. század deákjainak gyakorlatában (Nyelv tudományi Értekezések 25. Budapest, 1961) 115. 13 Papp László: ,,ő-ző nyelvjárás Debrecenben" (Magyar Nyelvjárások IV. Budapest, 1957) 3—23. Vö. még uő.: Nyelvjárás és nyelvi norma, 115 —130. 14 A török szolgálatában élő tyatók, íródeákok nyelve is jelentős mértékben ö-ző jellegű. Vö. A budai basák magyar nyelvű levelezése I. 1553 — 1589 (Szerk. Takáts Sándor— Eckhard Ferenc — Szekfü Gyula Budapest, 1915). A magyar és török íródeákok. Takáts Sándor: i. m. I. 43., 103., Papp László: Nyelvjárások és nyelvi norma, 208. 15 Engels Frigyes: Hogyan „forradalmasítja" Eugen Dühring úr a tudományt? („AntiDühring") Budapest 1948/373 A polgári tudomány részéről vö. még Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Budapest, é. n. 1923). 16 Marx—Engels: Válogatott művek II. (Budapest 1949) 99. Vö. még Makkai László: A magyar puritánok harca a feudalizmus ellen (Budapest, 1952) 9. 17 Révész Imre: Szempontok a magyar „kálvinizmus" eredetének vizsgálatához (Századok 1924) Uő: Debrecen lelki válsága 1561 — 1571 (Értekezések a történeti tudományok köréből XXV. 6. Budapest, 1936). 18 Ezt Márton legújabb életrajzírója sem állítja biztosan. Papp Gusztáv: Kálmáncsehi Sánta Márton (Budapest, 1935). 19 Bucsy Mihály: Szegedi Gergely debreceni reformátor, a kálvini irány úttörője hazánkban. (A Középdunai Protestantizmus Könyvtára VIII. Budapest, 1945) 11., 14. 20 Kardos Tibor: A laikus mozgalom bibliája, 30. 21 Bucsay: i. m. 7. 22 Bucsay: i. m. 3. 23 A versezet elemzése Horváth János: A reformáció jegyében 241. 24 Mindezekről Bucsay: i. m. 24 — 36. 25 Ez a legújabb időkig Sárospatakon őrzött levél a háborús események során 1944-ben elkallódott, talán meg is semmisült. Teljes szövegét tudtunkra sajnos nem tették közzé, csak a tartalmát ismerjük. Bucsay: i. m. 38. Tartalmi ismertetése: Szegedi Gergely Énekes Könyve 1569ből. Szilády Áron tanulmányával. (Budapest, 1893. Függelék). 26 Magyar fordítását tanulmányoztuk. Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. (Budapest, 1882) 73 — 285. 27 Barla Szabó Jenő: A debreceni hitvallástétel népies vonatkozásai. (Ethnographia, 1908. 193 — 202) Révész Imre: A Debrecen—Egervölgyi Hitvallás és a Tridentinum. (Budapest, 1934). 28 Bucsay: i. m. 78. 29 Bucsay: i. m. 82 — 88. 224
