A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Bálint Sándor: Szegedi világ Debrecenben
Engels szerint „Kálvin egyházalkotmánya teljesen demokratikus és köztársasági volt, ahol azonban isten országa köztársasági alkotmányt kapott, maradhattak-e ott e földi világ országai a királyoknak, püspököknek és hűbéruraknak alattvalói ?" 16 E belátás magyar konzekvenciáinak harcos levonását a török hódoltság megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyai azonban már nem tették lehetővé. A magyar polgárság többé sohasem tudott forradalmi osztállyá erősödni. Bár ismerjük Révész Imrének egyháztörténeti kutatásait, így a magyar „kálvinizmus" problematikájáról, Debrecen lelki válságáról szóló szép műveit 17 , a tőle fölvetett finomabb részletekbe csak akkor kapcsolódunk bele, amikor szegedi fiak kezdeményezéséről, szerepvállalásáról szólhatunk. Szeretnénk remélni, hogy adataink és szempontjaink egy újabb összefoglalás számára hasznosak lehetnek. Látszólag önkényesen járunk el, amikor Kálmáncsehi Sánta Márton személyével kezdjük, illetőleg azzal az atyai pártfogással, amelyben a város egyik legnagyobb XVI. századi fiát, a Debrecenbe bujdosó Szegedi Gergelyt részesítette. Azt hisszük, le kell számolnunk egy, irodalom- és egyháztörténetírásunkban megrögződött, kritikátlanul öröklődő nézettel. A vizsgált korszakban élő Kálmáncsehy Domonkos humanista püspök, továbbá Kálmáncsehy László váradi prépost, Kálmáncsehy László, a Szegeden írt Lányi-kódex szerkesztője, és több egykorú, kisebb-nagyobb hírű, hasonló nevű férfiú, továbbá a reformátor Kálmáncsehi Sánta Márton születési helyének, családi ősfészkének bizonyíthatatlan túlzás a somogyi Kálmáncsehi falucskát tartanunk, 18 amelynek gazdasági és társadalmi körülményei nagyon is éretlenek lettek volna ilyen sok szellemi kiválóság szárnyra eresztéséhez. A hely csak a XVI. század derekán válik jelentősebbé. Kálmáncsehy Domonkos püspök és a kódexíró Kálmáncsehy László szegedi illetősége, illetőleg családjának kamanci eredete kétségtelennek látszik. Állításunkat bizonyítani is tudjuk, de ez most nem tartozik ide. A többi személyek is nyilván innen, Kamanc városából származnak. Kálmáncsehi Sánta Márton alakjában pedig föltételeznünk kell a magyar reformációnak a szerémi eretnekmozgalommal, hitújító hagyománnyal való kapcsolatát, sőt egyesülését. Egyszerű véletlennél nyilván sokkal többet mond, hogy a katolikus Drasskovich György, későbbi püspök tanúsága szerint Márton nem tiszteli az Oltáriszentséget, hanem köznapi ruhában, egyszerű faasztalról szolgáltatja ki. Más forrásból azt is tudjuk, hogy lerombolja az oltárokat. 19 Meglepően hasonló képet rajzol Márkái Szent Jakab is a szerémségi eretnekek istentiszteletéről (sine paramento et sine viatico et ubique licet celebrare). 20 Erről a gyakorlatról a gyermek Márton öregek suttogó elbeszéléséből még értesülhetett. Talán a debreceni reformáció kérlelhetetlen puritánizmusát is befolyásolta az ide menekült délvidékiek bogumil-huszita hajlandósága. Nyilván nem véletlen, hogy Márton pap olyan különös, szinte személyes jóakarattal egyengeti Szegedi Gergely debreceni pályáját. 21 Ez alighanem a közös szellemi szülőföldnek, lelki atmoszférának is szól. Protestáns egyháztörténeti kutatásunk egyelőre nem tudja megmagyarázni, hogyan teszi meg első lépéseit a magyar kálvinizmus. Erre a szövevényes kérdésre próbál újabban feleletet keresni Bucsay Mihály, a magyarországi reformáció kiváló modern kutatója, amikor azt állítja, 22 hogy Szegedi Gergelyt magyar földön a kálvini irány egyik legelső, ha ugyan nem legelső úttörőjének kell tekintenünk." Az ő alapvető, összegező kutatásai nyomán majdnem bizonyosra vehetjük, hogy Szegedi Gergely, más egykorú nevén Gergely pap, Gergely deák azonos azzal a Belényesi Szűcs Gergely deákkal, akit szintén ő tárt föl. Gergely a párizsi egyetem hallgatója volt, és Kálvin Jánost személyesen ismerte. Belényesi Gergelynek ha219
