A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

D. Sallay Katalin: Restaurátorszemmel Olaszországban

azokat az épületeket, szobrokat, s ezek részletfelvételeit láthatjuk viszont a könyvek lapjain, függetlenül attól ki a könyv szerzője, s olasz, német, angol vagy magyar nyelven írták. Elvétve akadunk rá olyan reprodukcióra, amit esetleg valamelyik szép kiadványban még nem láttunk. Eme hiányosságaik ellenére is segítséget nyújtottak nekünk ismereteink felfrissítésében, illetve bővítésében, útiprogramunk összeállításában. Első állomáshelyünk Velence volt. Feleslegesnek tartjuk felsorolni mindazt, amit három nap alatt Velencéből, vagy bármely más nagy városból meg lehet tekinteni. De azt a hatást, amit a Szt. Márk tér kiváltott bennünk, ha nehéz is szavakba öntenünk, szólnunk kell róla.

2 Lenyűgözött a tér monumentális nyugalma. Az udvarszerű, elszigetelt hatás eredményezi, hogy pompás, hatalmas, meseszerű bálteremhez hasonlíthatjuk, s ottlétünkkor is az ott sétáló összes világrészről való turisták ezrei, az óriási zsivaj, zeneszó, néha harangzúgás mégis életszerűvé alakítják. A csillogó márványpaloták sora, a Doge-palota szőnyeghatású márványfala, a csipkefinom részletkiképzésű ékszerdoboz: a Szt. Márk templom, — tökéletes egység. A por, füst, korom alig észrevehető lerakódásából szinte arra kellett következtetnünk, hogy ezeket az épületeket talán időnként lemossák?! Álmodozó hangulatunkból bosszantó apróság zökkentett ki egyhamar. A már említett Itália c. könyv tanácsára fényképekkel „felszerelve" indultunk el itthonról, és amint Tarvisionál átléptük az olasz határt, beléptünk (1000 líráért) az „Italia Nostra" múzeumpártoló egyesületbe. Ez az állami múzeumokba ingyenes belépésre jogosít. Ebből kivétel a velencei Doge-palota,— s ez volt a kellemetlen meglepetés. Pedig állami intézmény. A jegypénztár mellett jól látható helyen, nyomtatott plakáton olasz, német, angol, francia nyelven felhívták figyelmünket, hogy az „Italia Nostra" bérlet csak 75%-os jegy megváltásával együtt érvényes. A Szt. Márk templomban már nem is csodálkoztunk, hogy a több látnivalót ígérő sekrestyébe, illetve az emeleti galériába és S. Marco múzeumba belépti díjjal lehet bejutni.

3 A S. Marco székesegyház amilyen szép kívülről, éppen olyan a belseje is. A bizánci stílus számunkra szokatlan, meseszerű, amit csak fokoz a márvány csillogása mindenütt, a szőnyegmintás márványpadló amin járunk, az arany színben ragyogó öt kupola felettünk, az ezüst feszület és a bronz ajtók, az ötvösművészet egyéb remekei, a jáspis-berakásos emelvény, s a nagy területet beborító színes mozaikok. Újra csak szép ékszerhez tudjuk hasonlítani. Pedig az idő ezt sem kímélte, erről tanúskodnak a falakat borító mozaikképek. A templom gazdag pompája megkövetelte a hiányok pótlását. Ennek megoldása nagyon tetszett nekünk. A kiegészítéseket mindenütt piros mozaikkockákból kirakott határvonal jelzi, mely a szövevényes rajzú jelenetekbe beleolvad. A piros kontúrvonalakon belül kissé tompábbak a színek, de a kép ritmusa folytatódik. A piros csík jelenti azt is, hogy nem is akarják a nézőkkel elhitetni, hogy itt minden épen megmaradt. Tanúskodik egyúttal arról, hogy a restaurálás mennyi ízléssel, milyen fáradságos munkával készült.

4 A Szt. Márk-téren levő óratorony tetején a két mórt a haranggal, és a csodás panorámát 100 lírás jeggyel

5 élvezhetjük. A kizárólag csak panorámát ígérő Campanile tetejére a feljutás gyalog 100 líra, liften 200 líra.

6 A templomoknál (Olaszországban mindenhol) felkészültünk arra, hogy ujjatlan ruhában nem szabad belépni. Ahol erről megfeledkeztünk, ott a kapuban álló hivatalos ember félreérthetetlen mozdulattal figyelmeztetett, — de férfiak rövidujjú ingben szabadon járkálhattak. Ezt az intézkedést ugyan indokolatlan666