A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője

helyiségeiben olykor egy-egy képgyűjteményt állítanak ki eladás céljából, hogy „jobb műtermékeink külföldre vándorlását lehetőleg meggátolják."

117 A Társulat felkelti az érdeklődést a régi műemléki épületek és freskók iránt. Amikor Rómer Flóris Archeológiai levelei megjelentek, az Akadémia és a Nemzeti Színház is művészeket küld Vas megye déli részébe — ez utóbbi Telepyt — a bántornai, veleméri, mártonhelyi freskók megtekintésére. Telepy véleménye szerint a freskók olasz mester munkái lehetnek a XIV. századból, az alakok nem magyar, hanem olasz ruházatot viselnek.

118 Később a Nemzeti Színház megbízásából a veleméri templom freskóit a színház kosztümterveihez le is másolta.

119 Ugyanígy tudomásunk van róla, hogy a kiskomáromi templom freskóinak előzetes megvizsgálására is kiküldték.

120 Többször rajzolt jelmezeket, divatképeket is, így pl. Monaszterly és Kuzmik divattára számára.

121 E körbe sorolható a debreceni színház függönyének dekorálása, ahol különböző díszítő megoldás mellett medaillonokban megörökítette a magyar színjátszás egyes úttörőinek arcképét.

122 1866-ban az érdeklődés középpontjában a párizsi világkiállítás állt. A kiküldendő képeket 1866. január 15-től bemutatták és a következő év elejére a Társulat lépéseket tett, hogy a kiállításra művészeket közköltségen küldjenek.

123 Természetesen a Műegylet ily sok irányú tevékenységgel nem vehette fel a versenyt. Annak ellenére, hogy pl. 1863-ban műlapul Madarász Viktor és Than Mór képét vette meg kisorsolásra s a kiállításon a műtárgyak mintegy fele magyar művész alkotása volt, és mindenképpen igyekezett lépést tartani az új irányú követelményekkel, annyira népszerűtlenné vált, hogy az 1862. évi tárlatán végül egyetlen képet sem vettek meg,

124 s működését 1869-ben részvétlenség miatt kénytelen beszüntetni. 1871-ben a Társulat kezdeményezésére végre megvalósul az új művészképző intézmény is. A Mintarajztanoda igazgatójául Keleti Gusztávot nevezik ki, aki a Rombach utcában rendezte be a termeket, ahol régi szobrok másolatait, tanszereket, bútorokat helyezett el és külön termet nyitott a nők számára. A szobrászati szakot Izsó vezette, 1872-ben a tanítványok száma ötvenhét volt.

125 A Képzőművészeti Társulat a hetvenes években sok küzdelmet folytat, hogy deficit nélkül működhessen. 1873-ban Maszák Hugó cikke a Társulat kiállításairól így számol be: „A Társulat érdekes kiállításokról gondoskodik, tevékeny titkára (Telepy) felkutatja azt, ami Pesten kiállítani való van, csak a közönség tudná már valahogy e buzgó törekvéseket saját művelődése érdekében méltányolni."

126 A művészeti életben egyre nagyobb szerepet kap Telepy. Amikor 1873-ban megalakul a Magyar Írók és Művészek Társasága, elnökéül Szigligetit választották, az egyik alelnök pedig Telepy Károly lett.

127 A Társulat megbízásából sokat utazik külföldön, kiállításokat rendez, s mint titkár és műtárnok, megbeszéléseket folytat külföldi intézményekkel.

128 Egyre többet találkozunk nevével az újságok hasábjain, beszámolnak útjairól, megtudjuk, hogy Zichy Mihály vendége volt, majd Berchtoldéknál Füleken vendégeskedett. Ugyanakkor hírül adják, hogy Fülek vidéki tájat fest az őszi kiállításra.

129 A kép ma az Esztergomi Keresztény Múzeum tulajdona.

130 Lassan érlelődik a Társulat Műcsarnokának ügye is. Az épület felépítésének céljára sorsjátékot rendeznek, 60 000 db másfél forintos sorsjegy kibocsátásával.

131 Egy 1874-ből származó híradásból értesülünk, hogy Ráth György, a Társulat akkori elnöke a Sugárúton 687 négyszögöl tekét szerzett, melynek fele a Műcsarnok, fele a Mintarajztanoda részére szolgál majd. Ugyanakkor huszonöt 573