A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője

ment és ott másfél évig folytatta tanulmányait. Ekkor, mint katonaköteles, hazahivatott, melyből megszabadulván 1852 év végén Velencében folytatta tanulmányait." Nem sok időt töltött tehát itthon, Itáliába vágyott, mint oly sokan a fiatal művészek közül. Velence Ausztriához tartozott, így az odajutás nem okozott nehézséget. Világhírű akadémia állt a tanulni vágyók rendelkezésére s a város műemlékei, a nagy olasz festők alkotásai igen nagy vonzerőként hatottak. Az olasz származású Marastoni József nyitja meg a kiutazó festők sorát 1850-ben és három évet tölt Velencében. Az Akadémián még vele együtt tanult Telepy Károly és Vidéki János is. Mindketten 1852-ben érkeztek oda. Telepy utazását és a csekély ösztöndíjat Csernovics Péter, temesi grófnak köszönhette.

42 Velük egyidőben tanult ott Jakobey Károly, Haán Antal, Dániel Konstantin, Libay Károly Lajos, Kiss Ágoston, továbbá Rákosi Nándor, kivel Telepy a Palazzo Canaleban együtt is lakott.

43 Mesterének, Lodovico Lipparininek útmutatásával továbbra is hű marad a tájábrázoláshoz. Lipparini ekkor már itthon sem volt ismeretlen, a Műegylet 1846. évi műlapja az ő műve volt.

44 Telepy szorgalmasan másolja a velencei nagy festők műveit. Ennek nyoma maradt néhány másolatában. így a Pesaro fejtanulmány a család birtokában van.

45 Tudomásunk van Tizian és Tintoretto másolatairól is.

4(i Tanárát, Lipparinit is megörökíti, a jól sikerült és teljesen Barabás arcképfestői tanulságait tükröző kis akvarell a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.

47 (2. kép). Festői munkálkodásának eredménye 1853-ban az Akadémián elnyert bronzérem, melyet egy jelmezképpel szerzett meg. Időközben anyagi helyzete is javult, amennyiben egy trieszti kereskedő megvásárolta tizennégy képét. Erről mecénását is értesíti, aki a neki elküldött Cortina táján festett Fontana d'oro című képet elfogadja s elismeréssel ír a műrésznek. Az eddigi csekély ösztöndíjat azonban — mivel a közölt tényekből arra következtetett, hogy a fiatal művész már a saját erejére támaszkodhat — megvonja. Telepyt érzékenyen érintette, hogy a támogatásról le kellett mondania, mivel továbbtanulásra úgy érezte, még szüksége van. Ez a felismerés vezette, amikor visszautasította az egyiptomi alkirály meghívását. Luigi Ponti, az alkirály építésze ugyanis néhány képét megvásárolta és azok bemutatása után az alkirály három évre udvari festőnek hívta meg Alexandriába. Szerencséjére azonban a velencei Akadémián töltött idő alatt ismeretségbe került a Berchtold grófi családdal. Berchtold Antal vele taníttatta festeni fiait, Richárdot, Istvánt és Artúrt. így vált lehetővé további itáliai tartózkodása. A nyarakat a családdal együtt töltötte a festői Ampezzo völgyében. Itt készült vázlatait festette meg azután Velencében.

48 Gyűjteményi és hagyatéki kiállításán néhány szerepelt ezek közül, így az Ampezzoi völgy, Ampezzoi hegyek, Cortinai aranyfolyam, Tofana, Antelao esti pírban, Antelao ködben, (Ampezzo völgy).

49 A fiúk anyja, szül. Strachen Matild grófnő, a művészetek lelkes pártfogója több megbízatást szerez számára. A fiúkhoz fűződő barátsága továbbra is fennmaradt, melyről a későbbi levelek tanúskodnak.

50 A barátság emléke a füleki és nagyoroszi Berchtold-birtok egy-egy részletének festői ábrázolása is. Ezek a későbbi évek folyamán készültek s közülük nem egy a kiállítási katalógusokban is szerepel. (Füleki parkból, Füleki vár, Kertészlak Nagyorosziban, Kilátás a nagyoroszi parkból stb.)

51 A grófnő velencei palotáik egyikében vele restauráltatja régi képeit s a gróf, mint Nagyoroszi kegyura, két oltárképet rendel meg nála. A két kép ma is a templom apsisában van: Hitetlen Tamás és Bűnbánó Magdolna.

52 A kevés alakos 552