A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

43 ,,Napszálltárúi amint neveztetik Kalapátsok Dombja alatt életében Seres György bírt egy kertet, mely régtől fogva nem usuáltatik, a Nemes Tanátsot requirálván Nagy Péter nevű bötsületes ember, hogy jó fundamentummal birhassa". . . T. jkv. 1714. dec. 16. 44 A törökök szüntelen követelték a Hajdupalánk lerombolását. Takács Sándor: Rajzok a török világból II. 25. 45 Nagy Sándor: Hajdúhadház története 1928. 25. 1. 46 Szakáts Klára vallomása: „Kitől estél teherbe? — Óri Mihály Kása Molnár legénytől Pünkösd után otthon a magunk házánál." P. i. 1807. jan. 12. 47 „Kralovánszky Gyula mint a város zsindelyes Kása malmának bérlője, a malom hibáinak helyre igazitását kéri." T. jkv. 1866. szept. 9. 48 ,,Törli János pénzét a Kecskés csapszékből elvitték. P. i. 1797. márc. 6. „Illyés Sári haját miért vágtad le a Ketskésbe?'''' P. i. 1798. jan. 13. 49 ,,A keleti ócska temető földjéből Nagy Sándor vasúti őr az őrháznál egy darab földet önkényesen beveteményezett. Kirendelt küldöttség bizatik meg, jelelje ki a vasúthoz tartozó föld valódi határát." T. jkv. 1863. dec. 13. 50 „Ábrók István őkegyelme a Kis Böszörményi út szomszédságában levő kertjét 10 forintokból álló investiturájának felvételével Juhos András őkegyelmének vissza bocsátotta." T. jkv., 1773. febr. 16. 51 ,,Egy bizonyos éjszaka a Templom mellett levő úgy nevezett Kis malomba fogván láttam, hogy ember jön ki a Templom kerítésétől. . . és életet viszen". P. i. 1807. jan. 16. 52 „Amely kertet Dancsi András őkelme vett Szabó Györgytől a Kis Temető oldalán," . . . T. jkv. 1751. okt. 8. 53 „A kerten, mely a Kása temetőnél van, megosztoztak." P. i. 1807. jan. 31. 54 Hajdúhadház község és a közbirtokosság birtokrendezési iratai. DÁL. 55 Debrecenből „hazafelé jöttünk a Lőrintz tavánál megállott a szekér, s ott mind leszállottunk, s egymást arra vettük, hogy a Ketskésbe menjünk egy ittze bort inni". . . P. i. 1808. febr. 20. „A 2-ik Tizedben lévő úgynevezett Lőrincz-tavat mind egyesek, mind a közönség kára nélkül eladhatónak véleményezi, s Csősz Gábornak • -ölenként 50 kr-ral eladatni rendeli. T. jkv. 1864. jan. 27. 56,,Akkor Király Antallal és Kálmán Istvánnal meg indultunk, hogy majd a Lutskosba megyünk." P. i. 1797. szept. 21. ,,A Lutskosba ott volt-e Vajdáné?" „Nem láttam én, elindultam a Lutskosból Gál Jánossal és Papp Mihállyal, Vajda János pg. benn a csapszékben maradt". P. i. 1798. jan. 2. 57 ,,Schola Mester Károlyi Márton uramat a Nemes Collégiumtól fogattuk az Ekklésiában és a Scholában való szolgálatra." T. jkv. 1741. jan. 17. „Az Schola Mester fizetése". . . T. jkv. 1749. 58. Polgáron Csaklakhatsz (Csaklakhacc) negyedet találunk. 59 T. jkv. 1764. jún. 28. 60 A város Nádas tisztelő malmának bérlője Molnár Sándor panaszt tesz, hogy ő a malmot azért vette haszonbérbe jó drágán, hogy az egészen kijavittatik." T. jkv. 1861. szept. 25. 61 „Burger Ignác kéri az általa birt Nagybólt helyiségeit kijavíttatni." T. jkv. 1861. nov. 3 Hasonló kérelmet nyújt be a nevezett bérlő 1866. szept. 9-én. 62 Gábor András a Nagy Csapszékben zúgolódott a subsidium, „a hadi segedelem adó iránt." P. i. 1793. ápr. 3. „A múlt Karátson első napja estvéjén kik verték meg a belső Nagy Csapszékben Király Antalt és mitsoda tsufot űztek a hajából, s úgy a lábravalóját is összve szaggatván és tépvén, környül állásával együtt beszélje el a tanú!" P. i. 1798. jan. 2. 63 „Tehén csordás a Nagy oldalra Kis Sándor. . . borjú csordás a Nagy oldalra R. Balogh Miklós. . . Malac pásztorságra a Nagy oldalra Varga János elválasztatott." T. jkv. 1860. dec. 17. 64,,Ballá Bálint és Seress Károly helybeli lakosok a város déli oldalán levő Ócska temető mellett részökre egy kis házhely adatását kérik." T. jkv. 1866. febr. 25. 65 Zoltai: Hajdúhadházi Lapok 1925. dec. 13. 66 Nagy Sándor: Hajdúhadház története 1928. 133. 67 „Barta Sándor háza a múlt év augusztus 18-án leégett. Miután az a hely szűk, oda építkezni nem akar, kéri a közönséget, az Ökör kút mellett levő pusztaságból egy kis házhelyet adatni." T. jkv. 1863. jan. 18. Lassan működhetett akkor is a közigazgatás gépezete, mert Csapó Zsigmond jegyző több mint három év múlva 1866. április 15-én jelenti, „hogy Barta Sándornak az Okörkútnál által adott 204 D-öl udvarrészt ölenként 50 kr-jával számolva". „Rákóczi Mária 20 éves megesett személy vallomása: „Kivel, hol és hányszor volt közöd ?" „Böszörményi Lakos Guba István fijával Istvánnal, ki most Benedek István ur Szolgája, 540