A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

1723. április 2-án kelt bírósági jegyzőkönyv említi, amikor is a „Ntes Teremi András kezén lévő malmot az arbiterek (bírák) megvizsgálják." T s z - ek h. n. Betűszó. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek neve. Lásd Béke-, Bocskai-, Üj Barázda-, Új Elet Tsz! Tiszti-ház (~) h. n. A ma is meglévő Földi János u. 6. sz. ház. Az abszolutizmus korában a beszállásolások és erőszakos rekvirálások rendkívül nagy terhet róttak a város lakosságára. Magánházaknál az osztrák császári tiszteket nem látták szívesen, ezért a tanács 1862. április 6-án egy tiszti ház építtetését határozta el „hol egy egész század tisztjei célszerűleg elhelyeztessenek." A ház rendeltetése az alkotmányos világban megváltozott. Volt jegyzői és patikusi lakás, ma üzletház. Az öregek még régi nevén emlegetik. Tizedek: Első tized v. Napkeleti tized v. Nagytized Második tized v. Déli tized v. Kistized Harmadik tized v. Napnyugoti tized v. Csiszár ti zed Negyedik tized v. Északi tized A hajdúk félig katonai szervezetben éltek a letelepítés (1606—1611) után is. A hajdú városok a hajdú kerületben (Districtus hajdonicalis) tömörültek, amelynek élén a főkapitány állt. Az egyes hajdú városok vezetői a hadnagyok, később főhadnagyok. A városokat tizedekre osztották. Az egyes tizedek vezetője a tizedes. A tized azonban nem az egész város egy tized részét jelenti, hanem a város egy kerületét. Hadházt például négy tizedre osztották, Szoboszlónak hat tizede volt. E szervezet idővel elvesztette katonai jellegét és közigazgatási szervezetté vált, a tisztségviselők katonai elnevezése azonban a hajdú kerület fennállásáig megmaradt. (1876) A tisztségviselőket: főhadnagyot, tanácsosi rendeket, tizedeseket, a restauráció alkalmával választották.

85 Közmunkák végzése, előfogat kirendelése is tizedenként történt.

86 A múlt század elején még a pásztorokat is tizedenként választották,

87 a tanácstagokat, később a községi képviselőket is 1924-ig. A város tizedekre való beosztásának pontosságára, a tizedek megnevezésére a tanács mindig gondot fordított. „Nemes Hattház városában ennek utánna fognak olly névvel neveztetni, hogy a Nagy Tized Napkeletinek, a Csiszár Tized Délinek, a Kis Tized Napnyugotinak, következésképpen a Negyedik Tized Északinak fog hivattatni. Nagyobb megkülönböztetésre nézve ismét a Napkeleti Elsőnek, a Déli Másodiknak, a Napnyugoti Harmadiknak, az Északi Negyediknek neveztetik." T. jkv. 1771. július 14. A tized beosztás 1924-ig megvolt. Az öregek ma is használják, a fiatalok már nem. A legutolsó tizedbeosztás szerint I. tized a mai Földi János és Széchenyi, 77. tized a Széchenyi és Béke, 777. tized a Béke és Kossuth, а IV. tized a Kossuth és Földi János utcák határolta terület. A korábbi, a 18. sz. végén érvényes tizedbeosztás, amikor még az utcák nem mai formájukban léteztek, eltért ettől. Akkor a város nagyjából északon a mai Arany János és Rákóczi, keleten a Klapka, Hajdú és Honvéd, délen a Petőfi és Zrínyi, keleten a Bercsényi és Tompa Mihály utcákig terjedt. Tó utca (Tóu ~^ h. A Rákóczi u. 38. sz. háznál kezdődik, és észak felé a Szederjes tó irányába tart a Vásártér utcáig. Toldi Miklós utca (Tóudi Miklóus ~) h. A Kazinczy u. 11. számnál kezdődik, a Zrínyi utcát átvágva megy délkeleti irányba a Bercsényi utcáig. Toldi Miklós a nép tudatában valóságos történelmi személyként él úgy, ahogy Arany János megformálta. Arany Toldija Fazekas Ludas Matyijával együtt 34* 531