A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

sz. végén és a XIX. sz. elején is úgy élt még ez a név a nép tudatában, mint kapura emlékeztető elnevezés. Kapus út néven említi Pallag 1835. évi térképe. (Dvt 24.) A ma élők már nem érzik a kapuval való kapcsolatát. Ma már Kapusi útnak mondják, bizonyára egyéb utak a Sámsoni út, Téglási út, Szakolyi út stb. analógiájára. Károlyi Mihály utca (Károji Miháj ~) h. A város déli oldalán, az Ujosztáson létesült, párhuzamosan a Pallagi utca déli szakaszával. 1957-ig Rákosi Mátyás utca. Károlyi Mihály haladó polgári politikus (1875—1955), a magyar köztársaság elnöke, az ellenforradalom és fehérterror leleplezője, a háborúellenes és antifasiszta mozgalmak vezető személyisége. -{-Kásamalom (~) n. A mai Bezerédi u. 1. sz. alatti portán állt az Abrók-ház helyén. A város tulajdonában levő köleshántoló malom volt. Tudunk róla a város funduális könyvéből is (1839), mert telekföld járt utána. A kásamalomban a hántolást, ahogy akkor mondták, a kásacsinálást a kásamolnár végezte. Ori Mihály kásamolnár-legényről egy apasági kereset kapcsán szó esik.

46 A malmot tanácsi iratok is említik.

47 A város egyik fontos intézménye volt. A kása még a múlt században is igen fontos népélelmezési cikk. A kölestermelés általános volt. A köleskását főzték tejben, füstölt hús levében, sós vízben, s úgy zsírozták meg, vagy öntötték le tejjel. A juhhúsos-kása hagyományos szüreti étel. Főztek vele levest is. A bennkosztos napszámosok csak a fösvény gazdától kaptak kásalevest, amelyet bodzavirág-levesnek csúfoltak. (A főtt köles a lében olyan, mint a kinyílt bodzavirág szirma.) Kölessel főzték a tésztáskását, a „kolompír" (burgonya) általános elterjedéséig a hadházi parasztember állandó mezei eledelét. Kölest használtak régebben a hurkakészítéshez is. Kölessel kapatják ételre mai napig is a kiscsirkét. Katona utca (~) Л. A Nyíl utca 39. 41. szám között indul déli irányba, s az Erdőalja utcába vezet. A név a katonaélet iránti megbecsülést szolgálja. Kazinczy utca (Kazinci ~) h. A Kossuth u. 12. számnál kezdődik és kissé kelet felé görbülve a Komédiánál torkollik a Béke útjába. A hadházi nép nem ismeri Kazinczy Ferencnek (1759—1831) sem irodalmi tevékenységét, sem a nyelvújítás vezéreként végzett munkáját. Varró Ferenc igazgató-tanító javaslatára lett utcanévadó az egykori pataki diák. Kecskés (~)-6e n. Nevezetes regálés csapszék. A XVIII. sz. végétől kezdve a tanácsi jegyzőkönyvek gyakorta emlegetik.

48 Sok véres verekedés színhelye volt. Megnagyobbított épülete ott van a róla elnevezett utcában. A húszas években szűnt meg benne az italmérés. Óvodát létesítettek benne. Kecskés ó v о d a ( ~ óuvoda)-ába n. A Kecskés u. 1. sz. házban működik, a fenti csapszék-épületben. Hivatalos neve 3. sz. óvoda. „A Kecskésbe jár" régen azt jelentette: rendszeresen eljárni a Kecskés csapszékbe. Mai értelme: óvodába járni. Kecskés utca (~) n. h. A mai Lázár Vilmos utca hivatalos és népies neve 1947-ig. Kecskés zug (Kecskéz zug) n. Az Óvoda utca része. A vele átellenben levő Kecskésről nevezik így. Keleti ócska temető (~ óucska temetőü)-be n. A mai Hunyadi, Lorántffy és Széchenyi u. valamint a vasút közt elterülő temető, a múlt század közepéig temetkeztek itt. Egykorú iratok Nagytemetőnek is említik, mert hozzá képest, az akkori másik, a Déli-temető kis temető volt. Az ócska jelzőt akkor kapta, amikor a múlt század közepe táján megnyílt a mai Keleti-temető, akkor 514