A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

Görény-, hadházi ejtés szerint G ö r i n g у sarok (Görinty sarok) n. A Dobó, Damjanich és Klapka utcák találkozásánál levő tér neve. Az egykori ott lakó szatócs ragadványnevéről nevezte így a nép. Görény-kút, G ö r in g у -kút (Görinty-kút) n. A Görény sarkon lévő közkút. Görgey utca (Görgeji ~) h. A Dorogiás utca 13. számnál kezdődik és déli irányba halad a Dorogiás-telekföldig. Névadója Görgey Artúr, (1818—1916) honvédtábornok, az 1848—-49-es szabadságharcban a honvédség főparancsnoka, a szabadságharc elárulója. -\-G ö r ö g - b о 11 (~ bóut)-ba n. Hol, mettől meddig állt, ma már pontosan nem tudjuk. Létezésére aváros funduáliskönyve utal, amelyben a város közönsége birtokában lévő telekföldek közt ott szerepel a Görög-bolt és a Nagycsapszék után való telek, „mely déli részével a Böszörményi útra dül" 1839). A Görög-bolt egykori jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1773-ban már megvolt.

37 Egy 1798-as és egy 1805-ös, 1806-os és 1807-es jegyzőkönyv kétségtelenül bizonyítja, hogy Hadházon élt és tevékenykedett egy Márton nevű görög kereskedő. Övé volt az ún. boltház, melyben fűszert, rőfös- és vegyesárut árult.

38 Szoboszlónak is megvolt a maga görögje.

39 A múlt században már örmény kereskedők is megfordultak Hadházon marhavásárlás végett.

40 -\-G r a n á r i и m (Gránárijom)-ba n. 1820-ban építették a Granáriumot és magazint „az 1-so Tizedből a templomba járó út mellett Ns Kállai Csiszár Mihály hadnagysága idején"

41 — mint a név is mutatja — magtár és raktár céljaira. A város, valamint a beszállásolt katonaság lovainak zabját és a városi tanács működéséhez szükséges különféle szerszámokat és anyagokat raktározták benne. A múlt század 80-as éveiben egyideig iskola, majd úri kaszinó. 1894-ben bontották el a jeles épületet. Ott állt a Piactéren a Nagybolt mögött. Gubás-tó n. A város nyugati oldalán a laposon lévő időszakos tó, rucafürösztő és kenderáztató, amely olvadáskor esőzések alkalmával, vizesvilágban bővelkedik vízben, aszályos esztendőkben azonban kiszárad. A gubás-ipar virágzása idején a gubások ebben a tóban végezték a gubakészítés munkamenetének egyik szakaszát, a zsírosgyapjú mosását, zsíroktól való megtakarítását. Gyenge zug (Gyerjge -^ ) n. A Sirály utca népi neve. A század első felében benne lakó jeles személyről és híres tréfacsinálóról, Gyenge Jánosról nevezte így a nép. Gyógyszertár (Gyóutyszertár)-ba h. A Földi János u. 5. sz. házban működik. Hivatalos nevét a nép nem használja, hanem patikának mondja. -\-H ajdúpalánk (~ palárjk)-ra n. A város földhányásból, fakerítésből és árokból álló erődítése a XVII. században. A XVIII. sz. végén még emlékeztek reá. L. Kapus út! Hajdú utca (~) h. A Klapka és Hunyadi utcák közt lévő észak-déli irányú kis utca. A név a hajdú ősökre emlékeztet. Hajnal (~)-6a n. Nevezetes csapszék volt a mai Hajnal u. 35. számú házban, a Hajnal utca páratlan oldal és az Attila u. sarkán. Ma már ezt a sarkot hívják Hajnalnak.. A nevet az magyarázza, hogy 1945-ig itt volt a város keleti széle, amerről hajnallik. Hajnal utca (~) n. h. A Dobó utca 16. sz. háztól indul és halad kelet felé a vasútig. Rác köznek is nevezik. Halottas köz (Halotas ^) n. A Festő utca népi neve. A húszas évek végéig ezen az utcán kísérték a halottat a templomból a Keleti-temetőbe. Ekkor még a Hajnal utca végén volt a vasútkapu, ahogy a sorompót Hadházon nevezik. 511