A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

M. Nepper Ibolya: Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés)

Módyné Nepper Ibolya Szkítakori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés) A Kárpát-medence, s ezen belül Magyarország szkítakorának korszerű feldolgozását, egy leletegyüttes — az ártándi — alapos, s kapcsolatainak kimerítő vizsgálata révén Párducz Mihály munkája jelenti.

1 E korszak teljes igényű feldolgozásának útjába komoly akadályokat gördít mind a korszak leleteit összefoglaló corpus hiánya, mind az, hogy a leletek zöme nem hiteles ásatásokból került elő. A különböző földmunkák során előkerült leletek mentését csak a legszerencsésebb esetben végezte szakember. Anyagközlésünkkel szkítakori leleteket kívánunk hozzáférhetővé tenni a korszak kutatói számára. Nyílcsúcsok — Háromélű köpűs nyílhegy bronzból. H=23 mm. Lelőhely: Debreceni újföld, a Kondoros mellékén, a református egyház földje. (I. tábla 2.) — Ugyanezen a leltári számon még egy nyílhegy szerepel. Ennek oldala lyukas. Ez a nyílhegy elveszett.

2 Lelt. sz. IV. 1917/224. — Háromélű nyílhegy bronzból, a köpű széle csorba. H=22 mm. Lelőhely: Tiszalök, Sipos tanya közelében Rohács József találta 1934 nyarán (I. tábla 3.).

3 Lelt. sz. IV. 1935/23. — Háromélű köpűs nyílhegy bronzból. H=22 mm. Lelőhely: Hajdúbagos Ürgés legelő (I. tábla 4.)

4 Leltári száma: IV. 1937/41—1. — Háromélű nyílhegy bronzból. A nyélköpű két szeletében az élszárnyak között lyukas. H=19 mm. Lelőhely: Debrecen, Wolaffka telep (I. tábla 5.)

5 Lelt. sz.: IV. 1940/12—4. A nyílcsúcsokat a szkítakor legelterjedtebb fegyvertípusaként tekinti Bottyán Árpád úttörő jelentőségű összefoglaló munkájában.

6 Valószínűnek látszik Böhm véleménye,

7 hogy ezek a szkíta nyílcsúcsok a nyugatihoz viszonyított fejlettségük miatt népszerűek lettek, s elterjedtek a nem szkíta népeknél is. Az Alföld csoport nyílcsúcsai mindig bronzból készültek, háromélűek és köpűsek. A köpűk oldalán gyakran nyílás is látszik. Datálás szempontjából igen fontos, hogy a régebbi típusú nyílhegyek az Alföld csoport területéről teljesen hiányoznak, s mint szórványleletek is ritkán fordulnak elő.

8 A háromélű nyílhegyek Magyarországon a legközönségesebbek, Párducz Mihály szerint a hazai kutatás kronológiailag különbséget még nem tudott tenni. Szovjet kutatás szerint a hosszúságukban való különbség talán kronológiai különbséget is jelent. Balogh István és Risztics Emilia 1952-ben adott hírt Ártánd—Zomlin lelőhelyről,

9 ahonnan szkítakori leleteket hoztak be. A leletek között szerepel 3 db díszített csonttöredék, amely valószínűleg nem ehhez a szkíta sírhoz tartozott. Feltehetően sírból származnak a következő leletek: 53