A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

városokat mondunk, pedig csak három közülük város; Böszörmény, Nánás és Szoboszló, három pedig nagyközség: Dorog, Hadház és Vámospércs. De lássuk, mit mondanak a nevek! A város neve H a d h á z (Hatház)-ra. A város neve Hothaz formában fordul elő 1313. (A I. 297), 1326. (A VII. 71.), 1338. (F VIII/1. 485—486.), 1332—1337. (Ortvay Egyh. I. 360.), 1351. (Z II. 459.), 1353. (OL DL 4352.), 1394. (Z VI. 29.), 1416. (Z VI. 428.) években. Hothhaz alakban találjuk egy 1353-as oklevélben (OL DL 4352.) A Hathaz változat is gyakori: 1344. (Kállay I. 174.), 1415. (Z VI. 357.), 1422. (OL DL 11. 193.), 1461. (Z X. 172.), 1469. (Z XI. 2.) Hathas alak is előfordul 1430-ban (F X/7 313.) A 15. sz. közepétől a Hathhaz variáns a leggyakoribb. 1461. (Z X. 160—161.), 1469. (Z XI. 37—38.), 1479. (Z XI. 251—253.)

13 A pápai tizedlajstromokban előforduló Hochas, Hoclaz, Holchayz alakok (1332—1337) a magyarul nem igen tudó tizedszedők elírásai lehetnek. De hogy kétségtelenül Hadházt jelzik, a szövegkörnyezetből kitűnik. A letelepülés utáni iratokban, a 17. és 18. században Hatház és Hattház változatokat lelünk. A 19. sz. elején már feltűnik a Hadház alak és egyideig felváltva használják a Hatház és Hadház írásmódot, majd a 19. sz. közepétől a Hadház alak lesz az általános és hivatalosan is elfogadott. A ma népes Hadházy család neve a 18. sz. közepéig Hatházi, Hatházy és Hattházy változatokban fordul elő. Vannak a családnak olyan ágai, akik ma is ebben a régies formában írják, általánossá azonban a Hadházy alak vált. A nép ma úgy magyarázza a nevet, hogy az „hadi házat", a „hadak házát" jelenti. Ezt a tetszetős és a fegyverforgató ősökre emlékeztető magyarázatot fogadja el dr. Nagy Sándor is, Hadház történetének írója. Mert állítólag itt volt az a bizonyos hadi ház, a hadak háza, amelyben egykor a királyi hadak, majd Bocskai hajdú seregei tanyáztak. Ilyen háznak azonban sem írásos, sem tárgyi emléke nincs. A nagycsalád jelentésű had szavunkkal sem lehet kapcsolatba hozni. Ha a név birtokosjelzős összetétel volna, akkor az utólagon ott lehetne a birtokos személyrag, mint más azonos utótagú helyneveken: Czibakháza, Hollóháza, Nyíregyháza stb. Ilyen alakban azonban sohasem fordult elő. Ha azt fogadnák el, hogy eredetileg is had előtagú összetett szó volt, lehetetlen, hogy a 19. századig minden nótárius csak fonetikusan Hatháznak írta volna, amikor az etimológia elve is jól érvényesül helyesírásukban. A név számjelzős összetétel. Utótagja a ház főnevünk, előtagja a hat számnév. A község neve arra utal, hogy valamikor a 13. 14. században igen kicsiny település volt, amelynek csak hat háznak nevezhető tégla- vagy téglaalapra emelt épülete volt. Tehát „ez a történelmi név nem Hadház, ahogy most írják", vallja Zoltai Lajos is.

14 A név előtagjának eredeti számnévi jelentése a nép nyelvtudatában elhomályosult. A népetimológia úgy adott neki új értelmet, hogy a had szavunkkal azonosította. 500