A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Újváry Zoltán: Lakodalmi játékok Konyáron

variánsa fordul elő. Ide vonatkozóan megfigyeléseinkről korábban már beszámoltunk.

5 Jelen alkalommal egy bihari község, Konyár lakodalmi hagyományában ismert dramatikus játékokat, jeleneteket vizsgáljuk meg. Már elöljáróban szükséges annak a hangsúlyozása, hogy ezek a játékok függetlenül a lakodalomtól, önállóan is előfordulhatnak és a lakodalmi szertartásnak nem föltétlenül szükséges alkotó részei, jóllehet, a lakodalom menetében gyakran fontos szerepet töltenek be. A dramatikus játékoknak, jeleneteknek számos variánsa fordult elő a konyári lakodalmakban. A játékok egy részét a vőfélyek, a lakodalomban részt vevő legények, másik részét pedig a nem hivatalos, maskarában megjelenő személyek alakítják, mutatják be. Aszerint, hogy a lakodalomban résztvevők vagya hívatlanok játékairól van-e szó, a bemutatásra kerülő jeleneteket két csoport ba sorolhatjuk. A hívatlanok szinte kivétel nélkül néma jeleneteket mutatnak be, az esetek többségében maszkosán, álarcosán. A lakodalomban részt vevő legények pedig többnyire szöveges jeleneteket adnak elő általában maszk nélkül. Mint említettük, a hívatlanok játéka kizárólag a néma jeleneteken alapszik, ugyanakkor a lakodalomban részt vevő ifjak játékvariánsaiban a néma jelenetek is helyet kapnak. A néma jelenetekben a szöveg nélküli jeleneteket értjük. Bizonyos hang, hangutánzás a nem szöveges játékokban is előfordul (pl. a dongó jelenetben). A lakodalmi játékokat — függetlenül a játszó személyektől — ugyancsak két nagy csoportba sorolhatjuk: 1. a néma, vagy nem szöveges jelenetek és 2. a szöveges jelenetek csoportjába. A konyári lakodalmakban az első csoportba tartoznak a következők: 1. kos, birka vagy bika alakítás, 2. páva-játék, 3. dongó-jelenet, 4. kaszás-jelenet, 5. penisimitálás, 6. a terhes no és férje jelenete. A második csoportba tartoznak: 1. a temetés, halottas vagy a cigányprédikáció, 2. a részeg ember és felesége jelenete, 3. a ló-alakítás, lóeladás, 4. a csíkárulás, 5. a köszörűs- jelenet, 6. a borbély -játék. Bizonyos összefüggésben a játékok harmadik csoportjáról is beszélhetünk. Ide sorolhatjuk azokat a jeleneteket, amelyben elsősorban a tánc, a táncos elemek dominálnak, mint pl. a verbuválás és a. pusztabíró néven ismert játékok. A csoportosításnak további szempontjai is lehetnek. Beszélhetünk külön állat-maszkos, állatot alakító játékokról, genre-jelenetekről, paródiákról, egyszemélyes, többszemélyes jelenetekről stb. A csoportosítás kérdéseivel külön foglalkozunk a Nagy Magyar Alföld népi színjátékairól készülő monográfiánk ban. A következőkben vegyük sorra a konyári lakodalmakban bemutatott jeleneteket, játékokat. Halottas-játék, cigány prédikáció. Egyike a legkedveltebb jelenetnek. A két világháború közötti időszakban voltak olyan lakodalmak, amelyekben még játszották. Huszonöt-harminc éve azonban már nem mutatták be a halottas jelenetet. Tőgyi Károly 70 éves konyári parasztember szerint ezt a játékot különös érdeklődéssel, kíváncsisággal várták a lakodalom vendégei, nők, férfiak, idősebbek és ifjak egyaránt, annak ellenére, hogy a cigányprédikációkban sok az obszcenitás. Az előforduló csúnya szavak, kétértelműségek a falusi emberek számára nem voltak szokatlanok. Az érdeklődést elsősorban a cselekmény szokatlansága, a lakodalom ünnepi hangulatában a temetés, a prédikáció parodizálása váltotta ki. A halottas játékot a menyasszony kontyolás ideje alatt játszották. Tőgyi Károly szerint a vőfély kötelességei közé tartozott a vendégek szórakoztatása is. 478