A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Béres András: A furtai hímzés

23. kép Fekete női kötény szines hímzése Másik formája négyszögletes, körben cakkozott széllel, tüzes rózsaszín vagy piros hímzéssel. Egyik sarkában az ajándékozó, a menyasszony neve. Mintázata egyszerű, nagyobbára szegfű, esetleg harangvirág. A vőlegény köteles volt a jegyet bőgatyájának korcában, a kötő derekában viselni esküvőig, ezzel jelezve, hogy már foglalt, lekötötte magát. Ha a kapcsolat megszűnt, elmaradtak egymástól, a jegyet, a jegykendőt vissza kellett küldeni. Házasság esetén emlékül a láda fiában őrizték, halál esetén a vőlegényi ruhával együtt a koporsóba tették. Igen kevés maradhatott meg az utókor számára. 4. Használati tárgyak E csoportba tartoznak a lakásban elhelyezett olyan használati darabok, melyek már a legújabb idők készítményei. Ilyenek: fésűtartó, kefetartó, lámpaernyő, mosdótakaró, komatál takaró, kosártakaró. Nagyobbára színes hímzésűek. Az uralkodó jellegzetes fő színek a piros, zöld, kék és a sárga. Mint általában itt is a szegfű a fő díszítőelem, a rózsa és a nefelejcs kapcsolásával. E használati darabok díszítményeinek kompozíciója alkalmazkodik a formához, előrajzolása is a kiszabott mintára történik. Divatja is jóval újabb, elterjedése a harmincas évekre tehető, s ma nagyobbára minden furtai házban találunk néhányat, de megállapíthatóan azonos kéz előrajzolási munkájával.

11 < A használati tárgyak között találunk még ágyterítőt, díványtakarót is, de ezek elterjedése nem tekinthető általánosnak, csupán egyedi darabokkal találkozunk. A furtai közízlést befolyásolja a boltban előnyomott kézimunkák hatása, valamint az olcsó nyomott alakos és feliratos giccses hatású vásári falvédők elterjedése. 439