A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése

A házzal kapcsolatos jog látszólag igen egyszerű. A háztulajdon igen fontos, lényeges tartozéka a böszörményieknek. Önálló, teljes jogú férfinek csak az tekinthető, akinek saját háza van. Eppenezért mindent elkövetnek, hogy házat szerezzenek. A legtöbb ház nem „saját szerzésű", hanem örökölt, mint ilyen, különös becsben áll. Az udvar és a rajta épült ház „örökös" vagyon, amelyet mindaddig bír, használ és él a tulajdonosa, amíg életben van. Életben történő jogátruházás alig ismerős. A fiataloknak, addig, amíg az öregek esetleg magatehetetlenül élnek is nincs joguk a házhoz. Több gyerek esetén a házat az a gyerek örökli, aki gondoskodik az öregekről. Az ilyen „kifizeti" a testvéreit és kizárólagos tulajdonosa lesz a háznak. A közös tulajdont nem nagyon kedvelik s a házak zöme ma sem úgynevezett „közös szerzemény", hanem vagy egyik, vagy másik házastárs „öröke". A hajdúböszörményi parasztház a Bátky—Györffy-féle osztályozás szerinti alföldi háztípusba tartozik.

29 A nánási parasztházakhoz hasonlóan ezek sem különíthetők el a nagykunsági, a Borsod-, valamint Heves megye déli részén eléggé egységesnek tűnő népi építkezés alkotásaitól. Ahogy Nánáson is, itt is található egy-két olyan apró mozzanat, ami jellegzetesen böszörményinek vehető.

30 Ezek azonban a lényeget, a ház szerkezetét, funkcióját nem befolyásolják. Ilyen jellegzetességek a következők: A kiskanfaros (vagy kis kontyos) nyeregtető, a ház két végén lévő vesszőfonatú, tapasztott (tehát patics) vértelek egy vagy két ovális szellőzőnyílással, melyek alatt nem szükségszerűen alkalmaznak vízvetőt a házvég falkoronáján. A vízvető, ahol van, erőteljesen kialakított, deszkából, egymás mellé rakott cserépből készül. A hagyományos böszörményi parasztház fehérre meszelt, sem belül, sem kívül semmiféle színes meszelés, festés nincsen rajta. A tornácvégeken nincsen rácsozat, az ablak is ritka. A tornácvégek inkább zártak, kevésbé nyitottak, az utcára közvetlenül nem szolgálnak. A házzal nem építenek egybe semmit. A néhány esetben hozzáépített istálló nem jellemző. A hajdúböszörményi parasztháznak a következő részei vannak: fundámenmentuma (ásott, vert, mély, széles, kő), lába (házláb), alja (házalja), alárakása, lábadombja, lábvetője, oldala, vége, eleje, hátulja, háta, tornáca, pitvara, gátora, háza (szoba), első háza (szoba), felső háza (szoba), nagy háza (szoba), kürtője, kürtőalja, fűtője, kéménye, házföldje, pádimentuma, ajtaja, ablaka, verécéje, levélajtaja, külső ajtaja, ablakközi, ajtóközi, küszöbe, kemencéje kemencepadkája, kemenceszája, pernyelyuka, spórja, pallásgerendája, mestergerendája, plafonja, mennyezete, víz vezetője, tornácfája, tornácoszlopa, darulába, kűlába, kamrája, hombárja, hombárfiókja, padrajárója, pallásjárója, padlásfeljárója, ereszalja, csorgója, eresze, gerendafogója, teteje, fedele, héjjá, héjazata, szarufája, kötőfája, tetőgerince, kéménylyuka, csúcsfája, padlása, pallása, pallásluka, szellőzőluka, konty a, (far, kiskonty, lecsapás).

31 A böszörményi parasztház az az alap, amelyből az úgynevezett böszörményi városi, nagygazda vagy általánosabb nevükön polgárházak kifejlődtek. A fejlődés kezdeti szakaszán csak a méretek és a helyiségek száma változtak, a későbbi szakaszban megváltozik a ház szerkezete, új beosztás keletkezik, egyes részek (például a tornác vagy ámbitus) funkcióváltozáson mennek keresztül és ennek megfelelően új formát kapnak. Hajdúböszörményben az előzőekben ismertetett parasztház mellett igen nagy jelentősége van ezeknek az úgynevezett „városi" polgárházaknak. Meglehetősen sok van belőlük, jellegzetesek. A „városi" elnevezés helyes, mert Böszörmény városiasságához nagyban hozzájárulnak. De ez az elnevezés onnan is ered, hogy építészetileg bennük nyilatkozik meg leginkább Debrecen hatása. A polgár402