A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Dankó Imre: Hajdúböszörmény népi építkezése
Ezekre jön azután a zsúp, illetve a nád. A nádazás szakértelmet kíván, nádazók végzik. Mind ők, mind a pallérok, ácsok természetbeniekért is dolgoztak, mégpedie úgy, hogy nem a munka elvégzése után kellett fizetni, hanem cséplés után, télen disznóvágás után. A házon dolgozó mesterembereket illett munkájuk alatt ellátni, élelmezni. így van ez az építkezés egész tartama alatt dolgozó rokonokkal, barátokkal is. Akik csak alkalmilag segítenek azoknak nem jár ellátás. Az ilyenek, a „segítség" tudja is ezt és, amikor jön az ebédidő, jön a vacsora, eltávoznak. Munkaidejüket úgy osztották be, hogy ez ne okozzon problémát. Reggel azonban, akár állandóbb jellegű, akár csak éppen akkor segítő rokon, ismerős, barát, szomszéd volt is, mindenkinek, aki csak jelen van az indulásnál, jár a pálinka. Mielőtt rátérnénk a Böszörményre oly jellemző polgárházak ismertetésére, néhány szóval bemutatjuk a böszörményi parasztházak társadalmi vonatkozásait. A böszörményi parasztház addig számítható parasztháznak, amíg háromosztatú és a pitvarból jobbra nyíló helyisége kamra. Az ilyen házakban az élet a szobában zajlik le. Télen itt főznek, nyáron a pitvarból alakított konyhát használják, vagy méginkább az udvaron létesített ideiglenes „nyári konyhában" foglalatoskodnak. A parasztház akkor válik polgárházzá, amikor a kamrát lakószobává alakítják, a kamrának pedig új, toldalék helyiséget készítenek, illetve már eleve így építik a házat. Az ilyen négyosztatú házakban az élet a volt kamrából alakított, illetve annak épített, „belső szobában" „kisházban", „alsó házban" folyik; az eredeti szoba pedig úgynevezett „tiszta-szobává" alakul. Ezt nem használják, a család javainak gyűjtő- és bemutató helyiségévé válik. Nagy családi eseményekkor, virrasztás, tor, lakodalom és vendéglátáskor használják csak. A bennelévő fűtőberendezés általában fejlettebb, mint a ház más helyiségeiben; például cserépkályha, ha a lakószobában kemence áll. Hasonlóképpen van a berendezéssel is. A házépítésnél nyújtott segítséget, munkát nem illett felhánytorgatni, még akkor sem, ha a későbbiek során az építő és a segítő rossz viszonyba keveredett volna egymással. A legnagyobb sértés, megbántás volt, ha a segítség azt mondta, hangoztatta, hogy ennek és ennek a házában részes, ebben és ebben a házban ő is 21. Katona János háza. Hajdúböszörmény, Polgári u. 17. — Oldalhomlokzatos polgárház kapufallal. Alápincézett, bádogtetős, magos padlásos, oldalsó szellőzőnyílásokkal. Épült 1890 körül. 396