A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

Nyárádi Miklós pénzügyminiszter, vagy Bán Antal a jobboldallal kacérkodó szociáldemokrata iparügyi miniszter. A Kisgazdapárt országos vezetősége már látta, hogy az út a népi demokrácia felé visz, s ezt ülésükön le is szögezték. A Kisgazda Párt debreceni és Hajdú megyei választmánya egységesen foglalt állást az országos pártvezetőség irányvonala mellett — mint arról a Debrecen 1948. április 13-i száma beszámol. Sem a parasztság, sem a városi kisemberek nem zárkózhatnak el a népi demokrácia elöl. Ezt képviselte Bartha János és Jámbor István (Földes) is felszólalásában. A fentebb említett Nyárádi Miklós pénzügyminiszter 1948 októberében Debrecenben a Kisgazdapártban nagy beszédet mondott. Beszédében többek között kijelentette, hogy: egyenes, nyílt, becsületes kiállást és együttműködést vártak mindenkitől (Debrecen, 1948. október 19-i száma). Másik információ szerint a MTI jelenlévő újságírójánál kérte, hogy tudósításában húzza alá nagy nyomatékkal azt a kijelentését, hogy még mindig vannak emberek, akik éjszaka ellenséges rádiót hallgatnak titokban, s vannak akik kint az emigrációban nem szegyeinek hazájukra a legnagyobb rágalmakat szórni. Nyárádi mindezeknek a kijelentéseknek a nyomatékos aláhiízását kérte. S nem sokkal utána maga is disszidált az országból és nem restellt az emigrációból újabb rágalmakat szórni hazájára. 1948-as évben az iskolák államosításával kapcsolatban lángolt fel politikai harc a koalíció párjai és a klerikális reakció, valamint azok által félrevezetett emberek között. Május 19-én a Pedagógus Szabad Szakszervezet rendezésében nagygyűlést tartottak Debrecenben, a város állami és egyházi nevelői. Ezen követelték az iskolák államosítását. A nagygyűlés határozati javaslatot is elfogadott, közte az alábbiakat: „A mi felszabadulásunk az államosítással kezdődik." A pedagógusok ígérték, hogy a maguk területén felveszik a harcot azok ellen, akik a népet a demokrácia ellen akarják uszítani. Az államosítással a feudalizmus utolsó bástyája is leomlik. A debreceni Nemzeti Bizottság egyhangúlag állást foglalt a felekezeti iskolák államosítása mellett, s az egységes iskolai oktatás megteremtését sürgette. Hasonlóképpen Debrecen város közgyűlése is állást foglalt a magyar iskolaügy demokratikus egyesítése, a felekezeti iskolák államosítása, az állam és egyház viszonyának békés rendezése mellett. Az államosítás azonban nem ment simán. A klerikális reakció nem riadt vissza a legsötétebb eszközöktől sem, a szomszédos Szabolcs megyében Pócspetri községben gyilkosság történt. Hajdú megye közgyűlésén 1948. október 22-én kinyilatkoztatták a teljes vallásszabadság tiszteletét. Követelték az egyházi reakció megszüntetését. Az állásfoglalást Bartha János a Kisgazdapárt Hajdú megyei főtitkára napirend előtt kezdeményezte. Hasonlóképpen pár nap múlva október 26-án a Debrecen városi törvényhatósági bizottság is állást foglalt a klerikális reakció ellen. Az iskolák államosítása a klerikális reakció minden kétségbeesett ellenkezése dacára megvalósult. A dolgozók kivették a részüket a nagy harcokban. A Néplap 1948-as nyári számaiban olvashattuk, hogyan dolgoztak a munkások az iskolák rendbehozásán. Számos riport foglalkozik ezzel. A falujárók villanyt szerelnek, ablakokat javítanak a megye volt egyházi iskoláiban. A debreceni városi törvényhatósági ülésen, amikor már a harc kissé megnyugodott, Ménes János polgármester az elmúlt év eredményeiről számolt be, valamint ismertette az akkor már megalakult Magyar Dolgozók Pártja városi politikai bizottságának javaslatát. Erről bő tudósításban számol be a Néplap 1948. decem354