A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

M. Nepper Ibolya: Szkíta kori leletek a Déri Múzeumból (Adatközlés)

Gazdapusztai Gyula A hencidai rézkori aranylelet A két esztendővel ezelőtt Hencida határában előkerült aranyleletet nem csak értéke alapján tarthatjuk kiemelkedő jelentőségűnek a Déri Múzeum újabb szerzeményei között. Értékét nagymértékben növeli az a körülmény, hogy segítségével a Kárpát-medence őstörténetének fontos problémáit közelíthetjük meg. A hencidai kincs a benne lévő aranytárgyak mennyiségét tekintve is egyedülálló a terület hasonló korú anyagában.

1 I. 1965 tavaszán találták szántás közben azt az aranyleletet, amelyet a megtaláló a debreceni Déri Múzeumnak ajánlott fel. A bejelentést követően az átvevő Módy György helyszínelést tartott és Mesterházy Károllyal a területen próbaásatást végzett. A 4 X 4 m-es szelvény azonban semmi további felvilágosítást nem nyújtott a lelet eredeti körülményeit illetően. A felület átlagos mélysége 0,6 m volt, amellyel elérték és meghaladták annak a bemondás szerinti előkerülési szintjét, de az altalajig nem jutottak el. A terep további átkutatását Mesterházy Károly és a szerző végezték. A felszíni kutatásoknál alkalmaztuk a Csanda—Zalaváry-féle elektronikus fémkereső műszert is. Ezzel, a leletek megtalálási helyétől, mint centrumtól számítva 15 m sugarú körben 0,5 mélységig kutattuk át a mélyszántással meglazított felületet. A műszer azonban, néhány újabb korinak tartható és részben a második világháború idejéből származó vastöredéken és repeszdarabon kívül semmiféle fémtárgy jelenlétét sem mutatta ki. A kincs Hencida községtől délkeletre annak legszélső utcasorától mintegy 300 m-re került elő. A lelőhely a jelenlegi Berettyó meder balpartján lévő kiemelkedés, amelyet mélyedések választanak el a környező, természetes eredetű földhátaktól. A talaj felszíne egykori vízjárásos területre utal. Lelőhelyünk tehát a folyó szabályozása előtti időkben a mocsaras környezetből kiemelkedő szárazulat volt(l. kép). A lelőhely nem bővelkedett felszíni régészeti leletekben sem. Mindössze néhány, szórványosan felbukkanó Árpád-kori cseréptöredéket találtunk, valamint elenyészően csekély számú őskorinak tartható, de közelebbről meg nem határozható kerámiai anyagot. A helyszíni kutatások tehát eredménytelenek maradtak a lelet további öszszefüggéseit illetően. Mindezeket figyelembevévé a hencidai aranykincset jelenlegi állapotában is, egységes egészként, zárt együttesként kezelhetjük. Ebben az alábbi 12 tárgyat tartjuk nyilván: 3 Déri Mú?eum Évkönyve 33