A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Salánki József: Mit tud Blaeu hazánkról?

Legjelesebb és legrégibb városuk Gyulafehérvár, latinul Alba Julia, egykor a dák királyok székhelye

12 amint ez az itt bőségesen található régi emlékek alapján megállapítható. Ma az erdélyi fejedelem székhelye, fényes palotája van, bevehetetlen vára, amit hét város költségén emeltek. Ebben a városban van egy olyan óriás ágyú, amit talán csak 100 ökörrel lehetne kimozdítani: Lupus latinul, magyarul Farkas, németül Wolf a neve. A várost síkság veszi körül, domboldalon épült. Keletről a Maros, a másik oldalról az Ompoly folyó folyik mellette. A síkság egész a Szent Mihály hegyig nyúlik, ennek tetején kápolna áll. A város már a római uralom idején híres volt, amint ezt a sok itteni emlékekből következtetni lehet. A Maros egykor állítólag a város közepén folyt keresztül. A város olyan nagy volt, hogy széle, hossza 5—5000 lépésre terjedt. Az ókorban Zarmis-nak hívták, nevét Júliától, Marcus Aurelius anyjától kapta. Hogy a gótok az ókorban ezen a földön laktak, igazolják különböző emlékek, feliratok. Az is kitűnik, hogy a római légiók egész idáig előnyomultak. A magyarok többi megerősített városai Déva, Fogaras, Gyula. Sok falujuk is van. A fejedelmet a magyarok közül választják a három nemzet (magyar, székely és szász) képviselői. A választást megerősíti a török, követe útján. A töröknek évi adót fizetnek. A harmadik nemzet, a székelyek hét székre oszlanak: Szepsi, Orba, Kezd, Csík, Gyergyó. Marosszék és Aranyosszék. A székelyek mind nemesek, senki sem jobbágy. Adófizetés alól fel vannak mentve, de katonáskodni, a határokat védeni kötelesek. JEGYZETEK 1 Faulmann, Karl: Illustrierte Geschichte der Buchdruckerkunst (Wien

—Pest — Leipzig, 1882) 363. 2 Ne csodálkozzunk rajta, hogy a térkép Torontál és Csanád megyék helyét felcseréli, hiszen egy időben még az Udvari kancellária sem tudta megállapítani, hogy merre is van az a Torontál megye, pedig egész irattárát tűvé tette érte. 3 A Tanais a Don folyó, amelyet Eratosthenes óta (i. e. III. század) Európa és Ázsia közt levő határnak tartottak. 4 1548. 5 1619. okt.-ben foglalták el Bethlen Gábor hadai. 1621-ben Bouquoy nagyhírű császári hadvezér vissza akarta venni. Ez azonban nem sikerült, mert Bethlen idejekorán értesülve a támadásról, felmentő sereget küldött a város védelmében s a csatában maga Bouquoy is elesett. 6 Nagyváradot 1660-ban foglalták el a törökök. 7 Célzás Prometheus titánra, aki a görög hitrege szerint sárból gyúrta az első embereket 8 —A címert a Gutkeled nemzetségből eredő Báthori fejedelmi családtól származtatják. — 1. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal I. (Pest, 1857) és Keöpeczi Sebestyén József: Erdély címere (Turul. 35. 1917.). 9 Helyesen Mediesus. 10 Az ismertetés írója téved, valójában 1534-ben történt. 11 Fröhlich Dávid (1595 — 1648) téved. Nem I. Géza hanem II. Géza király (1141 — 61) telepítette be a szászokat Erdélybe. 12 A dákok fővárosa, Sarmizegethusa nem Gyulafehérvár, hanem a mai Várhely helyén volt. 263