A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Bálint Sándor: Szegedi világ Debrecenben
Soha többé Telegden ő nem lakik, Kurta Koppan halában ő nem eszik, Ha pénzvei, szép szóval őt nem enyhítik, Mert erszénye naponként üresedik. Ezer ötszáz és az ötvenháromban Sebes Körösnek el alá mentiben Egy úrfinak az ő nagy örömében, Szerelmes társát már hon helyhetésben. Vándorútja nyilván Debrecenben, az itt élő szegedi közösség meghitt körében végződik. Versezete ugyanis itt jelenik meg (1574), amelyet 1582-ig még három kiadás követ. Napvilágot látott Kolozsvárt is (1580). Komlós András adja ki Szegedi Lőrinc drámáját (1575) is, amelyről azonban jelen dolgozatunkban nem emlékezünk meg. Debrecennek e három könyvvel úttörő szerep jut szegedi írók magyar nyelvű alkotásainak kiadásában. Ezt a körülményt nyilvánvalóan a szegedi polgárközösség jelenléte, öntudata és összetartozása is magyarázza. Ennek a jelenségnek tükörképe Méliusz Juhász Péter Űjtestamentom-fordítása, amely az irodalomtörténeti hagyomány, éspedig Debreczeni Ember Pál (1703) és Horányi Elek (1776) tanúsága szerint viszont Szegeden látott napvilágot (1567). A könyvből sajnos egyetlen példány sem maradt ránk, és így a kérdés teljesen nyílt, illetőleg akadémikus jellegű 35 . Mindenesetre azt az ellenvetést, hogy a hódoltság területén nem működött nyomda, tehát Méliusz bibliafordítása sem jelenthetett meg Szegeden, Trócsányi Zoltán határozottan cáfolja. 36 Még egy lehetőségre gondolhatnánk. Már a XVI. században is előfordul, hogy megjelenési helyül valamilyen okból egészen más várost tüntetnek föl, mint ahol a könyv napvilágot látott. Nyilvánvaló, hogy Méliusz Péter mecénásai azok az áros népek, akiknek az 1567. évi debreceni zsinat magyar hitvallását ajánlja: tudom, sokaknak szívókét és sokaknak vélekedéseket és ítéletöket a kereskedő népekről. Mert hogy az írás is keiképpen szól felölök.. . Az igaz Isten szerint való kalmárság és keresködés jó és kedves Isten előtt. Máshol így dicséri őket: a megtért fukarok, áros népek amaz magokba bízó kevél igazakat, érdemeseket előlvészik az Űr országába. Lelkére köti még a jó kalmárnak, hogy igaz számot adjon, két laystromot ne tartson. 37 Ezek a kalmárok Debrecenben, Szombadban, Kassán és Váradon laknak. Itt nem fejtegethetjük azonban, hogy e debreceni, kassai és nagyszombati jámbor és keresztyén, azaz kálvinista kalmárok legnagyobb része Szegedről származott. Háláját rejtegető humanista bókkal Méliusz Péter esetleg úgy juttatta kifejezésre, hogy újszövetségi fordításának megjelenési helyéül pártfogóinak szülővárosát, Szegedet tüntette föl. 223
