A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

Természetesen az e csoportba tartozó lelőhelyek száma sokkal nagyobb lehet, mint amennyit említettünk. De most is csak a biztosan meghatározható jellegű lelőhelyeket vettük számba és a két-három sírós temető részeket, melyeknek megítélése eléggé bizonytalan, elhagytuk felsorolásunkból. Annak ellenére, hogy a temetők száma kicsiny és területi előfordulásuk esetleges is lehet, még sem tartjuk puszta véletlennek a Tisza—Maros—Körös vidéken való gyakoriságukat. Valószínű, hogy ezek egyetlen törzs (Ajtony törzse ?) temetői. A csoport tiszántúli temetői közül a Szentes—szentlászlói temetőben nem tudtunk rendszert megfigyelni. Csak egyetlen esetben, a Hódmezővásárhely— szakáiháti temető esetében sikerült a nagycsaládi szerkezet alapformáját meghatároznunk. A szakáiháti temető nincs teljesen feltárva: erre utalnak a nyugati és délkeleti temetőszélen lévő sírok és a hiányos sírsorok. A temetőben 6 jól elkülönülő sort találunk (00 kép). I. sor: Valószínűleg hiányos. Két sírból áll: egy rangos férfi és egy rangos nő (2. 3. sír). II. sor: egy rangos férfi (8. sír) egy rangos nő (12. sír) és egy melléklet nélküli felnőtt sírja. III. sor: egy rangos nő (5. sír), egy nálánál szegényesebb férfi (16. sír), és két gyermek sírja. A sor valószínűleg hiányos. IV. sor: tizennégy sírból álló sor, melyben egy kiemelkedően gazdag férfi (15. sír: 5 nyílcsúcs, kengyel, két karperec, csiholó, fülesgomb) és egy nálánál szegényesebb de a sorban levő összes nőnél rangosabb nő sírja (13. sír: két karperec, két gyűrű, két egyszerű hajkarika). A sor északi részén levő sírok tájolása rendkívül különböző, a leginkább eltérőkben rabszolga sírokat kell látnunk. V. sor: tíz sírból álló sor. A sorban legrangosabb a 19. sír, férfi halottja (lócsontok, íjj, tegez, hat nyílcsúcs, kengyel, zabla, csiholó, két hajkarika) utána a 20. számú gyermek ( ?) sír következik (nyaklánc, karperec), a többi sír egy kivételével mellékletnélküli. VI. sor: nyolc sírból álló sor. A sorban legrangosabb a déli szélen lévő lovassír, zablával és egy hajkarikával. A mellette lévő női sírban két hajkarika volt, a többi temetkezés melléklet nélküli. A hatodik sortól nyugatra egy rangos és két melléklet nélküli női sír van. Ezek nyilvánvalóan egy új sorhoz tartoznak már. Ennek a patrilineáris nagycsaládnak tulajdonképpen nem ismerjük a pontos szerkezetét, ahhoz teljesen feltárt sír sorokra és antropológiai meghatározásokra lenne szükségünk. A legszükségesebb alapvető vonásai azonban minden kétség kívül meghatározhatók voltak. A hasonló jellegű temetőkben a nagycsaládszerkezet számos variációjával kell számolnunk. A jelen pillanatban azonban alig van néhány vizsgálatra alkalmas temetőnk (beleértve a még publikálatlan új feltárásokat is). E csoport temetőiben a patrilineáris nagycsaládot, illetve a férfi családfő kiemelkedő helyzetét figyelhettük meg, a nők azonban a matrilineáris nagycsaládi szerkezetet mutató temetők ékszertípusait viselték. Mi ezeket a temetőket a honfoglaló magyarság törökös műveltségű törzseihez kapcsoljuk. Német Gyula szerint a hét magyar törzs közül, ötnek török eredetű neve volt (Jenő, Kürt, Gyarmat, Tarján, Kér és Keszi).

171 A régészeti emlékanyagban tehát tükröződik az, hogy csoportunk a HÉTMAGYAR, azaz a hét magyar törzs szövetségébe tartozott, de az is, hogy a török népekkel való hosszú együttélés (Bíborbanszületett Konstantinnál három év), 167