A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

2. Ennek a temetőnek alapegységei nem sorok, hanem két-három családot, magukba foglaló csoportok. 3. Leglényegesebb különbségnek azonban a családi csoportok döntően más szerkezetét tartjuk. Feltűnő az, hogy a negyedik csoport kivételével minden csoportban csak 5—10 év különbség van az egyes temetkezések között. Ez legtisztábban, érmekkel bizonyítva jelentkezik a hatodik csoportban, ahol minden halott I. Endre uralkodása alatt halt meg (legalábbis ez a megállapítás jogosnak látszik). Az egyes csoportokban legtöbbször két kis családot ismerhetünk fel. Valószínű a családok nőági vérrokonsága — egyszerűbben szólva az egyes csoportokban levő rangos nőket testvéreknek tartjuk, az 1—7-ig csoportokat pedig nőági leszármazáson alapuló vérrokonságban levő családoknak. Ezt a családformát átmenetnek kell tekinteni a nagy és kis család között. Vasas

100 1943. és 1944. évben összesen 161 sírt tárt fel Dombay János. A temető egy része már elpusztult, másik része, gyaníthatólag több száz sír feltáratlan maradt. A feltárt sírok két nagyobb, egymástól területileg és tájolásban is elváló csoportra oszlanak. A kisebbik csoport majd pontosan Ny—K-i, a nagyobbik ENY—DK-i tájolású. Csak a Ny—K-i tájolású csoportban vannak rangosabb férfiak (10. sír: harci balta; 22. sír: öt nyílcsúcs) és csak itt találunk klasszikus honfoglaló jellegű emlékanyagot (33. sír: korongos csüngő; 22., 27., és 115. férfi sírok: rombikus és kétágú nyílcsúcs; 112. sír: füles gomb és ingnyak dísze stb.) kivétel az ENY—DK-i tájolású 90. sír, amelyben 2 db korongos csüngő is volt és a 134. sír, 1 db csüngővel. A temetőnek ez a része jóval gazdagabb, mint a másik csoport. Sajnos e részen sok sír elpusztult, így a csoportok elválása a véletlen műve is lehet. Mindenesetre feltűnő, hogy a Ny—K-i tájolású sírok ENY-i tömbjében majd kivétel nélkül rangos nőket temettek el, míg a DK-i tömb szegényes sírjaiból csak 2 férfi és 2 nő sírja mellékletes, de a férfi sírok rangosabbak (10. sír: balta; 22. sír: öt nyílcsúcs). Egészében véve azonban a női sírok rangossága elvitathatatlan. (33., 29., 28., 112. stb. sírok). Az ENY—DK-i tájolású sírokat egy hosszú, keskeny sávban találjuk meg. A sáv északnyugati végét gyermek sírok csoportja zárja le (17 sír). E csoporttól DK. felé jól kirajzolódnak a feltáratlanság miatt csonka sír sorok, szám szerint hat, melyeknek együvétartozása valószínű. A temetkezések mind XI. századiak. Az éremmel keltezett sírokban kivétel nélkül I. Endre denárát találjuk meg. Kiemelkedően gazdag csak egy van közöttük, az 59. számú női sír, a csoport északi részében, (nyakperec, két karperec, egyszerű és S végű hajkarika). A sáv DK-i felében két csoport van. A baloldaliban egymás mellett találjuk a rangos női sírokat. Valamennyi XI. századinak látszik. Mellékleteik: 90. sír: két korongos csüngő, egy karperec, két gyűrű, egyszerű hajkarika; 134. sír: nyakperec, gyűrű, korongos csüngő, gyöngy nyaklánc, S végű hajkarika; 141. sír: nyakperec félhold alakú elektron csüngő, gyűrű; 138. sír: félhold alakú elektron csüngő, egyszerű hajkarika. A többi mellékletes sírban egyszerű és S végű hajkarikák, egyszerű huzal gyűrűk voltak. E csoportban nem került elő érme, valószínű, hogy valamennyi sír X. századi. E csoporttól DNY-ra egy másik csoport szegényes XI. századi sírjai következnek, rangos sírjaikat valószínűleg a feltáratlan területen kell keresnünk. A két csoportot üres sáv és a két csoport szegélyén levő gyermek sírok választják el. A vasasi temetőben két köznépi nemzetség temetkezett. A két nemzetség temetője területileg és tájolásban is elválik egymástól. Az a nemzetség, amelyik и* 163