A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

Szob-Koliba 95 A kolibai dűlőben az ún. Kerekhegy délnyugati oldalán (a Kerekhegy dél­keleti felén volt a szentvendelmi temető) több száz sírós temető 74 sírját feltárták, ezek közül 28-ban volt melléklet. Leletek: nyitott huzal karikák, pödrött és S vé­gű karikák, huzal gyűrűk, félhold alakú csüngők, kerek átmetszetű hegyesedő végű bronz huzal karperecek, hurkos-kampós nyakperec, korongos csüngők alsó részei, ruhagombok felvarrásra szolgáló füllel, kauri kagylók. A leletek között ki­emelkedő rangos személyhez tartozó csak női sírokból származó van. A temetőről térkép nem készült, így társadalmi vizsgálatra nem alkalmas. Csak annyi látszik biztosnak, hogy jellegére nézve megegyezik a Nádudvar—töröklaponyagi teme­tővel. Vajdahuny ad 96 A Kincses nevű szőlőhegyen 1911-ben 54 sírt tárt fel Roska Márton. A feltá­rás csak egyetlen parcellában történt, de a szomszédos szőlőkben is találtak síro­kat, így biztos, hogy egy nagyobb kiterjedésű X— XI. századi temető kis részével van dolgunk. Ez a magyarázata annak is, hogy a temetőtérkép elemzése csak részleges eredménnyel jár. Roska Márton csoportokat állapított meg, melyeken belül a sorosságra való törekvést is felismerte. Az egyes csoportokat családi temet­kezéseknek tartotta. 10 csoportot választott szét, de vizsgálata csak a sírok el­helyezkedésére volt tekintettel. 94 Ha azonban a mellékletekkel együtt vizsgáljuk a temetőtérképet, akkor már nem kapunk ilyen egyértelmű felosztást. Nagyon érezhetővé válik az, hogy csak egy temetőrésszel van dolgunk. Bizonytalanná lesz a nagycsaládok és a sírok csoportok szerinti elkülönítése is. A temetőben három nagyobb csoportot tudunk megkülönböztetni: egy nyugati, egy keleti és egy északi csoportot. Nyugati csoport: 1. sor: 25., 29., 24., 31., 26., 33. sír. A sorban öt felnőtt volt és egy gyermek. Két felnőtt sírt I. István, másik kettőt pedig I. Endre érme keltezett, egy sír teljesen melléklet nélküli. így valószínű, hogy a sorban két házaspár volt. Rangos női sír a feltárt részen nincs. 2. sor: 13., 15., 22., 23., 28., 32. sír. Mind a hat sír felnőtté, rangos egyén nem volt közöttük. Egy sírban I. István érme volt, a mellette levőben bordázott S végű hajkarika. A sírok három házaspár sírjainak hatá­rozhatók meg: a 13. és 15.; a 22. és 23.; a 28. és 32. Mivel a 32. sír már részben a szomszédos szőlőbe esett, valószínű, hogy e sor ott folytatódott. A sorban megmutatkozó időrend az előző soréval meg­egyezik vagyis északról dél felé fiatalabbak a temetkezések. 3. sor: 20., 18., 27., 30. sír. A sor biztosan csonka. Valószínűleg a sor középső részén volt a rangos 27. sír (nyakperec, hajkarika). Érme csak a gyer­mek sírban volt, korát nem lehetett meghatározni. A sor időrendje megegyezik az előzővel. Bizonytalan a 21., 19., 17. és 16. sír megítélése. Az egyes sorok egymáshoz való viszonyát sem tudjuk egyértelműen megadni, mégis úgy látszik inkább, hogy a sírok nyugatról kelet felé fiatalabbak, tehát legkésőbbinek az első sor látszik. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom