A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

kapocs alatt a járomívnél két kisméretű S végű haj karika és két egészen kicsi példány. (V. t. 4—10.) 25. sír. Infans I. Háton fekvő, nyújtott váz, feje összeroppant, alkarjai hiányoztak, felkarjai a koponya körül. M: 65 cm. Tájolás: fej Ny 5400, láb К 2300 v. A fej bal oldalán kisméretű bronz S végű hajkarika. (V. t. 3.) A gyermeksírok majd kivétel nélkül a temető D-i szegélyén voltak egy csoportban. A sorok közé temetett gyermeksírokat az egyes sorok leírásánál tárgyaltuk. Valószínű, hogy a feltárt felületen kívül még találhattunk volna gyermek sírokat, de ezt a területet nagyon erősen felbolygatták a földmunkások, ezért a feltárást ebben az irányban tovább nem folytattuk. A temető D-i oldalától 25 m-re hosszú, К—Ny-i irányú 2,5 m széles árkot ástak siló számára. E részen temetkezésnek nyoma nem volt. Hasonlóképpen a temető E-i oldalán is nagy silógödröt építettek a 33. sírtól néhány méterre, itt sem kerültek elő csontvázas temetkezések. így a temető épen maradt részét feltártnak tekinthetjük a Ny-i szegély kivételével, ahol egy sír sornál több nem maradhatott el. A feltárt temetőrészben csak két érme került elő. Sajnos mindkettő rossz állapotú volt. A 42. sírban talált dénárt Huszár Lajos XI. századinak határozta meg, a 21. sírból származó dénárról pedig még ennyit sem lehetett megállapítani.

6 így a temetkezések idejét a tárgytípusok relatív időrendjének segítségével próbáljuk meghatározni. A temető legkorábbi sírjának a 16. számú sírt tartjuk. Az idős nő (feltáráskor megállapítható volt, hogy maturus korú lehetett, vagy ahhoz közeli időben halt meg) egyszerű bronz hajkarikákat viselt, gyűrűje egyszerű bronz huzal gyűrű volt. Ingét hét bronz gomb fogta össze. Valamennyi melléklete aranyozott volt. A gombok közül hat kúpalakú volt, és ezek közül egy az eredeti helyén volt, a negyedik csigolya felett. Ennek segítségével meghatározhattuk a gombok rendjét: a hat kúpalakú gomb volt deréktól a nyakig felvarrva, a legfelső pedig a hetedik, a nagyobb és díszesebb gomb volt. E kúpalakú gombocskák szerkezetileg, alaki, formai és díszítésbeli sajátságaikat tekintve szoros kapcsolatban vannak a korongos csüngőkkel. Kúpos gombokat korongos vagy kéttagú csüngőkkel együtt találjuk meg Szeged-Bojárhalmon

7

, Kiskúnhalas-Pusztazsanán

8

, Székesfehérvár-Demkóhegy 3. sírban

9

, Szegvár-Oromdülőn

10 stb. E helyeken nem gomb funkciójuk van. Kimondottan gomb funkcióra gondolhatunk a kecskemét-cédulaházi

11

, Székesfehérvár-Demkóhegy 11. sírból

12 és a Békés-Povádzug 61 sírból

13 származó darabok esetében. A felsorolt lelőhelyek leletegyüttesei alapján a kúpalakú gombok két nagy emlékcsoport között, mint összekötő kapcsok foghatók fel. Az egyik nagy emlékcsoport a honfoglaló magyarság vezető és középrétegének azon csoportjára jellemző, amelynek női sírjaiban a kéttagú csüngős veretek a vezérleletek.

14 A vezető és középréteg e csoportjának temetkezései a X. század utolsó harmadában eltűnnek. A másik nagy emlékcsoportot a köznépi temetkezések leletei alkotják, olyan temetők, amelyekben még nem tűnik fel az S végű hajkarika, ill. olyan temetkezések, melyek az S végű haj karikával jellemezhető temetők legkorábbi részéhez tartoznak. Szegvár-Oromdülőn a korongos csüngőket II. Nicephoros és II. Basileios (963—69 arany lemezzel bevont bronz pénz másolatai keltezik a X. század 70-es éveire.

10 A felsorakoztatott adatok alapján a nádudvar-töröklaponyagi 16. számú sírt a X. század 70-es éveire keltezzük és ez egyben temetőnk alsó időhatárát is jelenti. A temető használatának végét a vastag ezüst huzalból készült, szélesre kalapált, bordázatlan S végű hajkarikák jelzik, ill. a bordázott S végű hajkarikák 143