A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Mesterházy Károly: Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez

Mesterházy Károly Adatok a honfoglaláskori magyar köznépi család szerkezetéhez A matrilineáris nagycsalád Köznépi temetőink tervszerű kutatása 1950 óta indult meg, s az első komoly eredményt hozó ásatásokat mind a Dunántúlon végezték.

1 Az alföldi X—

XI. századi köznépi temetőinkről mind a mai napig is jóval kevesebbet tudunk. Ennek fő oka az, hogy területünkön teljes feltárás nem volt, és csak a legújabb időktől vannak ilyen irányú törekvések. Szembetűnő az a különbség is, amely az ún. nagycsaládi temetők (Bezdéd, Bashalom

2 stb.) és a köznépi temetők (Kérpuszta, Halimba)

3 társadalom szempontú értékelésében megmutatkozik. Míg László Gyula és Dienes István kutatásai nyomán történeti forrás értékűvé váltak az előbbi temetők (ez főként a temetőtérképek elemzésének módszere által vált lehetővé), a nagy sírszámú kerpusztai és halimbai temetők esetében nem láttuk ilyen tisztán a temetkezések rendszerét, a temetőtérképekről leolvasható társadalmi tagozódást. Az mindenesetre valószínű volt, hogy e temetők esetében is a nagycsaládi rendszer valamilyen megnyilvánulásával kell számolni.

4 Köznépi temetőink kutatása szempontjából rendkívül szerencsésnek mondható az 1964 őszén feltárt Nádudvar—töröklaponyagi temető. A Töröklaponyag a nádudvar—hajdúszoboszlói út mellett fekszik (azóta elgyalulták) a 13,6 km-es kőnél csatlakozó földútnál. A földút a halom nyugati széle fölött haladt át. A halomtól északra kb 25 m-re a Vörös Csillag tsz 1960-ban istállót építtetett, és a trágya kihordására csillesínpályát fektettek le, melyhez a halmot keleti harmadában átvágták. Ekkor néhány csontvázas sírt találtak. Előkerült több kelta edény is, melyekről nem lehet eldönteni, hogy a csontvázas sírokhoz tartozhattak-e, valamint hamvasztásos kelta sírból származó edény is. Szemtanúk szerint az istálló építésekor szintén találtak edényeket. 1964 május végén a halom földjének feltöltéshez való elhordását megkezdték és újabb sírokat dúltak fel, ill. semmisítettek meg. Az egyik sírban bronz karpereceket és hajkarikákat ( ?) találtak. A leletekről értesítették a Déri Múzeumot és a helyszíni szemle után megkezdődött a leletmentő ásatás. Egész június hónapban folytatódott a feltárás, majd az ősz végén az MNM Adattárának segítségével egy hat méteres sáv kivételével (a dűlőút) a halom el nem pusztított területét megástuk. A Töröklaponyag a feltáráskor egy kb 32—35 m átmérőjű és mintegy 100— 120 cm magas mesterséges halom volt. Nevét egy a közelében lezajlott törökkori rajtaütésről kapta, melyet a nép emlékezete megőrzött a mai napig. A halom középső részén két excentrikusan elhelyezkedő, ENy—DK tájolású sírgödröt találtunk, mindkettőt régen kirabolhatták. Egyikben sem találtunk semmit. A nagyobb sír 275 cm mély volt. 160 cm mélyen jellegzetes avar lovassírnak látszott, kb. 220x185 cm-es méreteivel. ENy-i oldala legyezőszerűen kiszélese() -:131