A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Balla Lajos–Tóth István: Adatok Pannónia és Dácia kapcsolataihoz

Ballá Lajos—Tóth István Adatok Pannónia és Dacia kapcsolataihoz Pannónia és Dacia sorsát nemcsak a katonai-politikai szükségszerűség, a du­nai front határvédelmi rendszeréhez való tartozás és a közös sarmata-jazig ellen­ség fenyegetése fűzte szoros szálakkal össze: a „belső" történet, a lakosság- és gazdaságtörténet síkján létrejött kapcsolatok szintén fontos helyet foglaltak el mindkét tartomány életében. 1 Az itt felmerülő kérdések részletesebb vizsgálatá­hoz az epigráfiai forrásanyagon belül különösen hasznos adatokat szolgáltatnak az origó-, natio- és domusmegjelöléseket nyújtó feliratok. Az alábbiakban első­nek ezek új összeállítását 2 és történeti értékelését adjuk. Dacia területén a következő feliratos emlékek említenek pannóniaiakat: Dacia Superior. 1. Sarmizegetusa (Sarmizegetusa=Várhely). Oltár. 3 Aesculapio et Hygiae Au­gust(is). C. Titius Agathopus Aug(ustalis) col(oniae) Sisciae et Sarmfizegetu­sae) ex voto. — II. század. A dedikáló a más feliratokról is ismert sisciai Titii libertusa volt, aki előbb a délnyugatpannóniai coloniában lett Augustalis, majd Dacia tartományi fővárosában is elnyerte ezt a merőben formális sacrális tisztsé­get. Ismeretes, hogy ez az élethossziglan viselt papi hivatal általában számottevő anyagi áldozattal járt, s hogy az Augustalis-testületek tagsága túlnyomórészt jómódú szabadonbocsátottakból: kereskedőkből és bankárokból tevődött össze. Azokban az esetekben, amikor valaki egyidejűleg több városban ill. különböző tartományok településein viselte az Augustalitast, a feliratok rendszerint kifeje­zetten vagyonos személyre utalnak, olyan üzletemberre, akinek gazdagsága je­lentős részben a távolsági — főként a tartományközi —• kereskedelemből szár­mazott (vö. CIL III 1069 és hozzá: 1440; 3836, 4153, CIL XI 6358=Dessau 6654=Dobó 76 : 461, CIL XII 3203 stb.). Ilyen nagyvállalkozónak tarthatjuk a sarmizegetusai oltár állítóját, s az is valószínű, hogy Agathopus egy sisciai üz­letház libertus-megbízottja, ágense volt. Mindez egybevág azokkal a megfigye­lésekkel, melyek szerint Siscia téglagyárai és sigillataüzemei a Száva és az Alduna, valamint a Tisza és Maros mentén Moesiába ill. Daciába exportáltak. — Sarmize­getusa és a sarmizegetusai üzletemberek szerepét Dacia bel- és külkereskedelmé­nek lebonyolításában még számos felirat tanúsítja. 2. Apulum (Alba Iulia=Gyulafehérvár). Sírkő. 4 [.. .Si?Jsiat(a?) Vaussi (?) fii. Claudia Savaria vixit annis XXXV. * Iestinus Super coniug(i) benemeren­ti n[ ]. — II. század. Az assszony savariai bennszülött volt, a férj neve után észak-itáliai (aquileiai ?)vagy nyugati lehet, közvetlenül szintén Pannó­niából : Savariából vagy a limesvidékről ill. Kelet-Pannóniából kerülhetett Daciá­ba. Az utóbbi esetben elsősorban Aquincum, Sopianae vagy Mursa jöhet számí­tásba. Ezeken a településeken a II. század 1. feléből viszonylag jelentős számban mutathatók ki nyugatpannóniaiak, így savariaiak is. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom