A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Soproni Sándor: Valentinianuskori éremlelet Hajdúnánás–Tedejről

Az egész leletből 64 db, tehát a teljes kincsleletnek valamivel több mint 9%-a Valentinianus trónralépése előtti időkből származik. Ez az arány is nagyjából hasonló az azonos korú pannóniai leletekével. A IV. század utolsó harmadából származó kincsleletek általában Nagy Constantinus vereteivel kezdődnek, s korábbi veretek csak elszórtan találhatók az együttesekben. Valentinianus trónralépése előtti időből azonban csak azok a típusok találhatók általában, melyek a 346. évi pénzreform

13 alkalmával bevezetett ún. centenionalesek körébe tartoznak. Az a tény, hogy a 370-es években pl. II. Constantius, vagy Iulianus császárok érmeit a földbe rejtették nemcsak a barbaricumban, hanem a tartomány területén is, azt mutatja, hogy ezek az érmek az elrejtés idejében még értéket képviseltek, illetve forgalomban voltak. Tedejen kívül a barbaricumból még egy, korban közelálló leletet ismerünk, mely a Szolnok megyei Öcsöd község határában került elő.

14 Az öcsödi leletben a 375-ben trónralépő II. Valentinianus veretei is képviselve vannak, s így elrejtését néhány évvel későbbre kell helyeznünk, mint a tedeji leletét. A kutatás általában a hadrianopolisi csata után lezajlott eseményekben látja az öcsödi éremlelet elrejtésének okát. 364 365 366 367 368 363 370 37! 372 373 374 375 2. táblázat Öcsödi lelet összetétele —

I 1 1 1 1 1 1 1 Z3 • 364 365 366 367 368 369 370 371 372 373 374. 3. táblázat Tedeji lelet Lányi Vera már idézett tanulmányában a sisciai verde 364—375 közötti vereteit a verdejelek alapján évekre határozta meg. A két lelet ilyenformán való összehasonlítása teljesen egyező képet mutat.

15 Öcsödön és Tedejen a táblázat 8* 115