A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Lengyel Imre–Vincze László: Tessedik Sámuel Debrecennek szánt városrendezési terve

Lengyel Imre— Vincze László Tessedik Sámuel Debrecennek szánt városrendezési terve Tessedik a felvilágosodás pedagógiájának képviselője jelentős helyet foglal el a magyar nevelés történetében.

1 Eszméinek terjesztésére minden lehetséges módot és alkalmat felhasznált, 144 értekezést, több ezer szónoki beszédet írt.

2 A „populär aufklärista" pedagógus életének alapelve: segíteni, segíteni, segíteni! Felfigyel minden országos eseményre, és valóban segít, ahol tud. Nem kerüli el figyelmét az 1811-i debreceni nagy tűzvész sem, annál kevésbé, mert Debrecen városához különösen meleg kapcsolatok fűzik: 1760. máj. 10-én itt subscribált mint 18 éves tanulnivágyó ifjú. A debreceni Kollégiumban ekkor Hatvani István, a tudós fizikus tanította a természettudományokat, a kitűnő Sinai Miklós a történelem, a klasszika filológia professzora és a főiskolai könyvtár vezetője volt. Tessedik magyar nyelvi ismeretein kívül a természettudományok iránti nagy érdeklődését köszönheti a debreceni Kollégiumnak. Az ismeretanyagon kívül azonban az elvett jótéteményekért érzett hála is megdobogtatja a szívét, amikor Debrecenről van szó. Ennek megnyilatkozása még fél évszázad távlatában is megható. Tessedik két évig tanult a debreceni Kollégiumban, és egész életére szóló benyomásokkal távozott el innen. Ez alatt az idő alatt jól megismerte és megszerette a várost. Tudta, milyen veszedelmet hozott rá a tűzvész a történelem folyamán. 1564-ben három ízben pusztított a tűz Debrecenben, 1640-ben a városházával együtt 302 ház vált a tűz martalékává. Alig volt olyan évszázad, sőt évtized, amikor meg ne látogatta volna a várost a vöröskakas. Különösen rosszul kezdődött a XIX. század, mindjárt 1802-ben leégett a Nagytemplom, a Kollégium, Csokonai lakóháza, összesen mintegy 1500 ház. A tűzvész Bessenyei György lantját is megihlette, 1330 soros költeményt írt róla „Debrecennek Siralma" címmel. Még nagyobb csapás következett be 1811-ben, amikor ápr. 3-án tűz ütött ki a Cegléd utcai (ma Kossuth utca) kapunál és leégett a mai Kandia, Kossuth, Cegléd, Baross, Teleki utca, Petőfi tér, Késes, Erzsébet utca, Külső vásártér, Dimitrov (Miklós), Béke (Szent Anna) utcák által bezárt terület. Néhány nap múlva, ápr. 8-án ismét tűz támadt a mai Fazekas Gimnázium helyén állott utcaházban, amely elpusztította a Hatvan, Mester, Darabos utcát, a Péterfia utca egyik oldalát a Libakertig (ma Űj Elet Park). Apr. 15-én este pedig a mai BajcsyZsilinszky u. közepe táján lobbant fel újra a láng, de ekkor mindössze három ház égett le. Az összeírások szerint ebben az évben a három tűz alkalmával 1497 lakóház, 540 kamara, 1224 ól és istálló, 493 szín és 50 szárazmalom, az akkori városnak 37* 579