A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Adatközlések - Sugár István: Adatok Hajdú-Bihar megye felszabadulás utáni postatörténetéhez

ba szállítani," hogy azután elvégezhessék a szükséges felülnyomást. Az összegyűjtés természetesen meglehetősen vontatottan haladt, mert még május 23-án is úgy intézkedtek, hogy csak a teljes bélyegíveket küldjék be felülnyomásra, — a töredékíveket pedig minél előbb használják fel. Ugyanakkor viszont már előre jelezte a Postavezérigazgatóság, hogy „külön gépkocsijáratokkal" fogják ellátni az új felülnyomott bélyegekkel a Hajdú-Bihar megyei postahivatalokat.

51 Mivel még 1945. márciusában is előfordult egyes helyeken bélyeghiány, a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium március 5-én úgy intézkedett a Debreceni Postaigazgatóságnál, hogy „ott. .. ahol értékcikk nem áll rendelkezésre, hanem a közönség a küldeményeit a postaalkalmazott kezeihez adja feladásra, utasítsa (tudniillik a Postavezérigazgatóság — S. I.) a hivatalokat és ügynökségeket, hogy a levélszekrények bedobásra szánt nyílásait ragasszák le — például a következő feliratú papírcsíkkal: A levélpostai küldemények értékcikk hiányában csak a postahivatalban adhatók fel."

52 Ajánlott levelek kezelése és forgalma A levélposta-forgalom körében különleges helyet foglal el az ajánlott levél, amelyet a feladó vevény ellenében ad át továbbításra a postahivatalnak s melyért a posta bizonyos összeg erejéig anyagi felelősséget vállal. A második világháború utáni hónapokban, amikor a szétszakadt családok, rokonok és ismerősök fel kívánták venni egymással a levelezésben" kapcsolatot, nemritkán folyamodtak az ajánlott levélhez. Bár a postaforgalom szórványos megindulása során, a Debreceni Postaigazgatóság megtiltotta az ajánlott levelek felvételét a postahivataloknak, mivel azonban e rendelkezés nem jutott el minden Hajdú-Bihar megyei helységbe, ezzel magyarázható, hogy a kutatás során, gyakori leletként került elő 1945. első két hónapjából származó ajánlott levélpostai küldemény. A Debreceni Postaigazgatóság végre 1945. február legvégén (talán március első napjaiban?) elérkezettnek látta az időt az ajánlott levélforgalom megindítására.

53 Az ajánlott levelek felvételének engedélyezése bizonyítja, hogy a Debreceni Postaigazgatóság teljes mértékben megbízott a levélpostatovábbítás szükségmegoldásaiban (mozdonyvezetők, vasutasok, alkalmi küldöncök, útőrök) — s azokban nem is csalódott, hisz a levéltári kutatás során megállapíthatjuk, hogy felelőtlen, hanyag vagy rossz levélszállítás nem fordult elő. A háborús események természetszerűen az ajánlási ragjegyekben is hiányt okoztak. Ez a körülmény azonban nem akadályozta meg a postásokat, hogy ajánlott levélpostai küldeményeket vegyenek fel. Hajdú-Bihar megyék területén, 1945. első felében a következő szükségmegoldásokkal találkoztam kutatásaim sósán: 1. A legkezdetlegesebb módja az ajánlási ragjegy pótlásának: a küldeményre primitíven, vagy gondosabban rárajzoltak egy „ragjegy"-et. (6. ábra.) Nem egyszer színes (kék, piros) irónt használtak a rajzoláshoz, feliratok készítéséhez. 2. Akadt a megyében olyan hivatal, mely erre a célra készült acélbélyegzővel rendelkezett. Ennek a lenyomata: fekvő téglalap alakú vonalas keretben, egy nagy „R" betű (recomendirt rövidítése, akár a ragjegyen) és egy kis „SZ"-et ábrázol. A levélküldeményre nyomott bélyegzésbe azután kézírással, vagy helynévbélyegzővel tüntették fel a helység nevét, kizá601