A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Porcsalmy János: A korszerű múzeumi szemléltetés a középiskolában

ezek, hanem a szfinkszek is hungarocellből készültek. A Nílus menti sziklás terep pedig gipszből. A terep nagyobb részét a sivatag homokszínére, a hegyvidéket pedig zöldesbarnára festettük. A piramisokat kívülről fatapasszal vontuk be, majd festés után belakkoztuk. Színük: barna. (Eredetileg kívülről gránitlapokkal burkolták azokat.) Készítette: Marczi Edit gimn. IV. oszt. tanuló. Pedagógiai hasznossága A tanulók fogalmat alkothatnak a történelem és a művészettörténet tanítása keretében a piramisok elhelyezéséről, a masztabákról, a szfinkszekről. Szemléletesebb képzetük lesz azokról, ha térbelileg érzékelhetik azokat a makettről. A fentieken kívül még a dromoszról — a szfinkszek közötti útról —, a pülonról, a Kheopszpiramis bejáratánál ülő fáraószobrokról, a szfinksz-templomról, a Gizeh környéki domborzati viszonyokról, a Nílus folyásáról is emlékeztetőbb benyomásokat szereznek, mintha azokat csak síkábrázolásban, képről szemléltetjük. Erről a makettről is megállapíthatják az óra folyamán, hogy a Kheopsz-piramis és a gizehi együttes többi építménye csupán tömeghatásra törekszik. Monumentalitásuk számadatokkal illusztrálható. A piramisépítésről jelenetábrázolást mutathat be a tanár, mely komoly nevelőhatást biztosít a makettel együtt. (A fáraók meggyűlöltetése, rokonszenv keltése a szenvedő rabszolgák és a szabad parasztok iránt, akik a piramisokat építették.) Az egyiptomi Dér-el-Bahri sziklasír-templom makettje Mérete: 116 X 175 X 45 cm. 8. kép. 414