A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Kovács Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához

vadásztársulatok területén. Évente 10 db túzokkakas kilövése nem ártalmas. A túzokok számát azonban nem a kilövések befolyásolják, hanem elsősorban a vegyszeres növényvédelem. Sterbetz (68) megyénkre vonatkozóan is részletes adatokat közöl a túzok pusztulásáról, számának gyors csökkenése miatt a madár teljes védelmét ajánlva. Közleményében Hortobágyon a túzok 97%-os csökkenéséről számol be. A lilealkatúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó madarak nagyrésze a nedves réteken él, melyekre vonatkozó adataim hiányosak. Csigaforgató (Haematopus ortralegus L.) előfordulása a Hortobágyon ma is feltételezhető. 1943-as adata ismert utoljára (101). Bíbic (Vanellus vanellus) száma az öntözéses rét és legelőművelés bevezetésével növekszik Hortobágyon. Az öntözött rétek és legelők nagysága Hortobágyon 1964-ben 5 045 kh. Egyéb helyeken a vegyszeres védekezés miatt a bíbic pusztulóban van. Ujjaslile (Squatarola squatarola) Udvardy (101) szerint rendszeres átvonuló, késő őszig megtalálható Hortobágyon. Szertárunkban levő példányt 1960. IX. 26-án Biharugrán lőtték. Aranylile (Charadrius apricarius) valószínű évenként átvonuló madara Hortobágynak. A keleti alfaj (Charadrius apricarius albifrons Brehm) első tavaszi nászruhás példányát hazánkban Szabó (71) ejtette el 1963. április 30-án Hajdúbagos mellett. 1965. áprilisában többször észleltem aranylile 3—5 — 10-es csapatait a Hortobágyon. Az Agrártudományi Főiskola tulajdonában levő példányt Hortobágyon Dr. Radó András 1965. III. 22-én lőtte. Kis lile (Charadrius dubius) első hortobágyi adata 1942. szeptemoer 1., Udvardy (101), mely 1943 őszén is előfordult. Nagy (45) szerint július, augusztus hónapban 2, 3, 4 látható Geszt közelében. Széki lile (Charadrius alexandrius) Hortobágyi előfordulása az 1964-es 65-ös években az Újvárosi Laposon, a Bekefenéken, valamint a Cserepes melletti sziken általamis megfigyelt 1964. és 1965. években. Kéve (20) a Kunkápolnási tó keleti és déli oldalán 7 párra becsülte állományát 1951. V. 9-én. 1943. május 2—4 között az Alomzug melletti legelőn Udvardy (101) közlése szerint részben már kiköltött. Szabó (72) a Bogárzó, Lucaér és Csőszház közötti részen figyelte meg 1962. V. 28-án 3-as fészekalját, 1964. V. 1-én 3 kikelt fiókáját. Havasi lile (Charadius morinellus) 1955. V. 9-i hortobágyi előfordulásáról Radó (54) számol be. A szalonkafélék (Scolopacidae) családjának fajaira vonatkozó Hajdú-Bihar megyei elterjedéséről adataim hiányosak. A cankókra (Tringa sp.), szalonkákra (Gallinago sp., Scolopax sp.), partfutókra (Calidris sp.), víztaposókra (Phalaropodidae) vonatkozó megfigyeléseim hiányosak, melyek kiegészítésre szorulnak. Gólyatöcs (Himantopus himantopus). A múlt században még fészkelt megyénkben. Hortobágyon Udvardy (102) 1939. IV. 4-én a Halastó melletti Kecskés pusztán látta kisebb csapatát, Radó András 1965. májusában a Szettyénes rizseseiben látta. A gulipán (Recurvirostra avosetta) szintén a ritka átvonuló madarak közé tartozik. Udvardy (102) 1937. évből említi. Dr. Radó András 1960-ban a Nyirőlaposon, 1961. júniusában a Bekefenéken látta. 1960. májusában a Kadarcs Nagyhegyes melletti szakaszának medrében láttam. 24* 371