A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)
Tanulmányok - Kovács Béla: Adatok Hajdú-Bihar megye madárvilágához
Nagylilik (Anser Albifrons), kislilik (Anser erythropus) és vetési lúd (Anser fabalis) átvonuló tömegeinek száma lényegesen csökkent. 1965. év őszén legfeljebb néhány ezerre tehető az egész Hortobágyon időző, átvonuló csapatok egyedeinek száma. Biharugra térségében az átvonuló libák száma szintén erőteljesen csökken (Nagy; 45). Örvös lúd (Branta bernicla) utolsó hortobágyi adata (67) 1943. április 12. Kondásfenék, valamint 1947. okt. 17. Egyek. (43) Nagy. Apácaludat (Branta leucopsis) 1947. október 17-én lőttek Egyek mellett (45). 1964. november 11-én dr. Schnitzler J. látott 1 db-ot. A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) előfordulása Hortobágyon és Biharugrán egyre ritkább. Biharugrán 1953-ban és 1954-ben Nagy (45) észlelte, 1958. őszén a szerző is látta 10—12-es csapatát, Hortobágyon 1948. áprilisában Kövér (27) lőtte a Pentezúgnál, 1953. XI. 6. és XII. 20-án a Cserepesről valamint a Halastóról Radó (53) jelenti. Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) előfordulása az alábbi adatok szerint ismeretes: Jakab (17) Biharugra, 1955. XI. 3., Jakab (18) Ledő, (Bihar m.) 1961. XI. 18., Jakab (18) Nyíregyháza, Nagysziktó, 1961. XI. 28. Dr. Radó András 1963. XII. 4-én a Halastón látott bütykös ásóludat. Hortobágyon 1965. augusztus 28-án Tóth I. vadőr Horth térségében lőtt 1 db-ot. Tőkés réce (Anas platyrhynchos) leggyakrabban fészkelő récefélénk. Átvonulóban sem tapasztalható lényeges csökkenés tömegeinek egyedszámában. Hortobágy Halastón évente átlag cca 200 pár fészkel. Böjti réce (Anas querquedula). A fészkelő párok száma a halastavakon erősen leapadt. Valószínű azonban, hogy az időszakos tocsogókban nagyobb tömegben költ. Hortobágy Halastón az utolsó 5 év átlagában cca 20-ra becsülöm a fészkek számát. Csörgő réce (Anas crecca). Közönséges átvonuló. A nyílfarkú (Anas acuta) és a kendermagos réce (Anas strepera) ritka fészkelő. Előbbi fészekszáma Hortobágy Halastón átlag 18, utóbbié 40 db kb. Barátréce (Aythya ferina) 50—70 költ évente a Hortobágy Halastavon, a cigányrécék (Aythya nyroca) fészekszáma évi 100-ra tehető. Üstökös réce (Netta rufina) Striss (70) 1930-as adata óta nem fordult elő megyénkben. Jegesréce (Clangula hyemalis) adatról Hankó (12) számol be Békésből. 1955. XI. 26-i dátummal. Kékcsőrü réce (Oxyura leucocephala) 1942. júniusban költött Kiskőrös határában (11). 1947-ben (27) Hajdúböszörmény határában lőtték. Füstös récét (Melanitta fusca) Hortobágyon 1955. XI. 29-én lőttek (114). Fekete récét (Melanitta nigra) 1959. X. 6-án Biharugrán lőtte Pátkai (48). Kisbukóra (Mergus albellus) valamint nagybukóra (Mergus merganser) vonatkozó megfigyeléseim hiányzanak Hortobágyról. Nagy (45) Biharugrán általában megjelenő téli vendégeknek tartja őket. Darázsölyv (Pernis apivorus) a Debreceni Nagyerdőnek valószínű állandó fészkelő madara (1960. V. 1., 1962. IV. 18.). Hajdúböszörményben elhullott példány 1962. V. 11-ről való. Kéve (20) a Kunkápolnási pusztán 1951. V. 9-én látott 1 db-ot. Tusnádi (100) 1955. augusztus 7-én Ohaton jegyezte fel. Kis K. (24) 1961. V. 14. Debreceni Nagyerdőből közli fészkelését. Vöröskánya (Milvus milvus) a Debreceni Nagyerdőben ritkán előfordul. Egy példányát 1959-ben hozták be a Debreceni Állatkertbe, melyet állítólag a Nagy367