A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Szíj Rezső: A debreceni bibliofilia 1920–1944 között

és mások tollából. Ebben a sorozatban jelent meg Juhász Géza már ismertetett Háború-ja is, mint a 14. sz. kiadvány. 1936-ban is megjelent egy bibliofil jellegű kiadvány Catullus versei, Gulyás Gábor fordításában, Menyhárt József fametszeteivel. Mindössze 100 számozott példányban készült, Lehotai Pál nyomdájában, mintegy 60 oldalon. A fedélen is Menyhárt fametszete áll. A kis franciás formátumú kötetkét aláírta mind a művész, mind a fordító. Alighanem az utóbbi fedezte a kiadás költségeit is. Kár, hogy a kötet minden tipográfiai igényességet nélkülöz.

19 1942-ben jelent meg Harsányi László: Futunk az égi tűzzel c. verskötete. A költő szintén a Városi Levéltárban dolgozott s a verses füzet előszava nem mondja ki nyíltan, csak sejteti, hogy önkezével vetett véget életének.

20 A kétszínnyomású kartonfedélen Mata János kétalakos fametszetét találjuk, ennek kedélyes hangulata nincs összhangban a költő tragikus sorsával. Külön készült 25 számozott példány famentes papíron. A 105 lapos verses kötet címlapján kiadóként a Csokonai Kör és a Tiszántúli Szépmíves Céh szerepel. Ez utóbbi nyilván az Erdélyi Szépmíves Céh ihletésére jött létre, nevéhez azonban számottevő működés nem fűződik.

21 A kiadványokban olvasható szöveg szerint Debrecenben jelentek meg a cionizmus szellemében a debreceni Adler Miklós könyv alakban készült grafikai alkotásai, mint a Józsefe. 8 lapból álló munkája, a helyi Pannónia nyomdában, 1938. júniusában. Mappában készült, számozás nélkül, figyelemreméltó gondossággal. Továbbá a bibliai Ruth könyve, Kardos Pál fordításában, magyar és héber szöveggel, s ugyancsak az ő előszavával, 500 példányban. A 10 fametszetet tartalmazó könyv szintén a Pannónia nyomdából került ki. — 1942ben jelent meg Bialiknak A talmudista с elbeszélő költeménye Adler Miklós 12 külön lapra ragasztott fametszetével, 250 számozott példányban. A művész később Izraelben telepedett le s ott halt meg 1965-ben. Az eddig vázolt helyzetkép alapján látható, hogy a debreceni bibliofilek — írók, művészek, műbarátok — tevékenysége széles területet ölelt fel nemcsak műfaji, de világnézeti, társadalmi és politikai tekintetben is. Hogy mindebből emberi és művészi tekintetben mennyi minden bizonyul tiszavirágéletűnek, nem szorul részletezésre. De valamennyi megjelent mű mögött közös vonás a szép iránti vonzalom, a formai egyéni jegyek révén a szép kultuszának, végső fokon a könyv, a művészet szeretetének ápolására és fejlesztésére való igyekezet.

22 Az Ady Társaság-haja. éppúgy forrottak az új nemzedék harcai, mint a művészek között, az Ajtósi Dürer Céh-ben és azon kívül. A konzervatív gondolkodású írók részben a Csokonai Kört használták fedezékül. Bármennyire tüzeltek is főleg a haladáspártiak az ellentáborra, a szakadék sohasem mélyült annyira, mint országos viszonylatban. Hiszen a Csokonai Kör jelentette meg olyan fiatal tudósok, mint Kondor Imre, Némedi Lajos, Tóth Béla tanulmányaival, Gáspár Gyula elbeszélésével, Gulyás Gábor, Kiss Tamás, Mata János, Tóth Endre verseivel az Űj Debrecen с kötetet, 1940-ben, majd a következő, 1941 évben, Tóth Endre: örökké viharban с versfüzetét, Mata János kifejező fametszetével a fedélen. Bizonyítja ez azt, hogy az Ady Társaság forradalm'bb csoportja és a Csokonai Kör — élén a nagy könyvgyűjtő Csobán Endrével — meg tudták becsülni az értékes kezdeményezést a másik oldalon is. Aligha tévedünk, ha Csobán Endrét úgy látjuk, mint a két tábor között közvetítő, sőt összekötő hidat. Nálánál odaadóbb és önzetlenebb pártfogója alig akadt a fiataloknak, köztük Matának, Tóth Endrének, akik nála nélkül még a nagyon szűkös mindennapi kenyeret is nélkülözték volna. 352