A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Szíj Rezső: A debreceni bibliofilia 1920–1944 között

így is haladó állásfoglalásnak bizonyult e metszetgyűjtemény megjelenése és szétáradása a világ minden tája felé. Mert a Parasztok nemcsak Debrecenben keltett visszhangot, nemcsak a távolabbi Dunántúlon, pl. Pápán, ahol részletre vásárolták a kor forradalmi sodrában élő diákok, hanem külföldön is.

4 Ezt csak azért jegyzem meg, mert érzékeltetni akarom, hogy ami Debrecenben bibliofil könyvkiadás és művészi grafika terén történt, nem visszhangtalan jelenségként tűnt fel, bármilyen szerénynek is hatott a hazai eredmény az akkori igényekhez képest. A Parasztok lapjainak szinte ünnepélyes nyugalma, az élesen különváló, a ragyogóan tiszta fehér és fekete foltok, a mértanian fegyelmezett vonalvezetés, klasszikus tisztaságú formavilágot képviseltek. Akárcsak a nem mindig magas műízlésű megrendelő követelései miatt sokkal kötöttebb műfajú exlibris. A viszonylag legszebb bibliofil kiadványok egyike, ami ezekben az években Debrecenben készült: Juhász Géza: Háború c. füzete 1937-ben jelent meg. A versekhez G. Szabó készített fametszet-illusztrációkat. Ezek már társadalmi állásfoglalás tekintetében is nagyobb elmélyülésről tanúskodnak. A háborús témakör egyik figyelemreméltó hazai megszólaltatása Juhász Géza Háború-ja. A szenvedő ember élményeit, a front borzalmait, brutalitását, őszintén, kendőzetlenül, de mindig a költészet művészi szintjén fejezi ki. E verseskönyv ama kevés háborús költői termék közé tartozik, amely a frázisok és a demagógia kísértetét sikeresen kerülte el.

5 Sintér! Állítsd meg ezt az elnagyolt halálgyárt. Tanuld meg végre, hogy egyetlenegy csapásra ütőeret találj. Ha meg nem, más ipart válts, vagy legyen a neved örökre meggyalázva! Hitvány hóhérlegény, meddig tűri e kínpad láthatatlan ura suta ügyetlen öklöd ? Meddig szánják tetves halálgrimászainkat az emberibb halált élvező jármos ökrök ? Ezekhez a ma is megrendítő emóciókat kiváltó versekhez alkotta meg metszeteit G. Szabó. Feltehetjük a kérdést: neki való feladat volt-e a vállalkozás? Alig vonható kétségbe, hogy a pokol kaotikusan sötét színeit idéző versekhez a művész ábrázolásmódja túlságosan is finomnak bizonyult. A döbbenet nem áramlik lapjairól úgy, mint a versekből; a Doberdón tízezrével oszló emberi hullák szaga nem tébolyít a lapokon, mint a versekben, de azért valamennyi metszet a nép háborús tragédiájának mélyebb átéléséről beszél. Ebben az elmélyülésben része lehetett Veres Péternek is, aki ezekben az években a többi, népből érkező hajdúsági íróval együtt gyakran időzött G. Szabónál. Itt hosszas vitákban kovácsolódott az új és igényesebb értelmiség, amely már bátran nézett szembe a nyers társadalmi valósággal. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy G. Szabónál több ízben megfordult a könyvesztétikai kérdésekkel is foglalkozó Rabinovszky Marius műtörténész.

6 Az ilyenkor kialakult eszmecserék, amelyekben gyakran részt vett Soó Rezső, Békés István, Vadász Endre, Tóth Ervin is, nem maradhattak hatás nélkül a helyben bontakozó bibliofil törekvésekre sem. A Háború ezer példányban jelent meg, a nyomdai munkát a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. nyomdája végezte, ötven példány számozva a költő és az illusztrátor aláírásával került a bibliofil gyűjtőkhöz. Az egyszerű kiadás példányai ugyanolyan külsővel készültek, csak számozás és aláírás nélkül. Ma egyike a legritkább bibliofil versesköteteknek. 334