A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Szíj Rezső: A debreceni bibliofilia 1920–1944 között

Szíj Rezső A debreceni bibliofilia 1920—1944 között I. Debrecent az újabbkori — XX. századi hazai bibliofilia történetében előkelő hely illeti meg. Ezért időszerű összefoglalni, mit adott e város bibliofiliája a magyar könyvművészetnek törekvések és eredmények tekintetében. Jelenlegi vizsgálódásainkat a két világháború közötti korszakra terjesztjük ki, amely a történeti távlat birtokában már megérett a feldolgozásra. Bibliofil értékű könyvekkel a régebbi Debrecen életében is találkozunk. Nemcsak kísérletekre utalhatunk, — ilyennek tekinthetjük Takács Edit Költeményei с 1916-ban Csáthy Ferencnél megjelent könyvet, amelyet a debreceni származású, a várossal mindvégig szoros kapcsolatot fenntartó Haranghy Jenő illusztrált. Amatőr változatáról nem tudunk, de az egyszerű kiadás jobb minőségű kiállításával a gondosabb vidéki nyomdatermékek közé tartozik. — Ezt megelőzően a század egyik legszebb hazai bibliofil kötése készült a neves debreceni könyvkötő, Dávidházy Kálmán műhelyében: Petőfi Sándor összes verseinek páratlan szépségű, díszes bőrkötése. A kiadvány 500 számozott példányban jelent meg 1909-ben. A nyomdai munkálatokat Hornyánszky budapesti műhelye végezte, azonban e kötetnek ritka bibliofil értéket a könyvkötészeti megmunkálás biztosít. Aligha tévedünk, ha a könyvet a nemes anyag, a jobb nyomdai kivitel, a kötés művészi díszítése, megmunkálása, s a mintázott aranymetszés alapján a jelen század egyik bibliofil gyöngyszemének tartjuk. A műízlés azóta alapos változáson ment keresztül, de ez sem csökkentheti Dávidházy Kálmán gyönyörű kötésének művészi értékét, amelyhez foghatót Debrecen azóta sem mutathat fel. Mielőtt tovább mennénk, utalnunk kell arra, hogy noha bibliofilián a szó eredeti értelme szerint a szépen kivitelezett könyvek szeretetét és gyűjtését értjük, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül a könyvvel kapcsolatos grafikai művészeti ágakat sem. Maga a betű is grafikai alkotás, akárcsak az illusztráció, a fametszet, a rézkarc, a kőrajz stb. A könyvhöz a díszítő grafika éppúgy hozzátartozik, mint a növény fogalmához a kinyílt virág. Ezt sohase tévesszük szem elől, tárgyunknak akár tipográfiai, akár grafikai oldala kerül is időnként élesebb megvilágításba. Mindig a művészi könyvről, mindig a bibliofiliáról beszélünk. Viszont, ha grafikai jellegű kiadványokra kerül a sor, ezekről csak akkor teszünk említést, ha sajátosan könyvszerű alkotások, és nem nélkülözik a külső bibliofil jegyeket. Mi teszi bibliofil értékké a könyvet ? Az egyszerű kiadástól eltérő különös jegy, pl. kevesebb példányszám, különleges papír, megszámozás, az író, a művész kézjegye, a kötés más és különb volta. Ha mindez valóban különbséget jelent az egyszerű kiadáshoz képest, ak329