A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ötvös János: Híres botanikusok művei a debreceni Kollégiumi Nagykönyvtárban

kísérletezni kezdenek a hibrid fajok keletkezésével is. A növényvilág élete mostmár szerves része lesz a nagy mindenség életének. Századunkban a botanikának két új ága alakult ki u.m. a növényföldrajz és ősnövénytan. Utazások és megfigyelések alapján ismertté válik az északi sarktól a déliig terjedő növényvilág földrajzi határai s azok a körülmények (klíma, talaj), melyek ezeket a növényövezeteket kialakították. A fosszilis maradványok összegyűjtéséből és feldolgozásából kialakult az ősnövénytan, mely az egykor élt és most is élő növények közt igyekszik kapcsolatot teremteni. Heinrich Fr. Link (1767—1851) a morfológia terén Goethevei együtt hirdeti az átalakulást. Az anatómia terén a sejttel és tartalmával foglalkozott. Mikroszkopikus vizsgálatokkal megállapította, hogy a sejt önmagában zárt egység. A sejt tartalmában ő fedezte fel a klorofill testecskéket. LINK: Grundlinien der Anatomie und Physiologie der Pflanzen. Göttingen, 1807-1809. P 500. LINK: Grundlehre der Kräuterkunde. Berlin, 1837. 1-2 В. P 140. LINK: Anatomische-botanische Abbildungen. Berlin, 1837 —1838. 1 — 3 В. P

140. Alexander Humboldt (1769—1859) a növényföldrajz megalapítója. Növényföldrajzi alaptétele így hangzik: Hasonló vagy azonos vegetáció csak hasonló vagy azonos éghajlat alatt keletkezik. A növényföldrajzon kívül még számos új tudománynak vetette meg az alapját: így a klimatológiának, orográf iának és oceanográfiának. HUMBOLDT: De distributione geographica plantarum. Párisii, 1817. P 1287. Robert Brown (1773 —1858) angol botanikus kutatásai a természetes rendszer kialakulásánál alapvetően fontosak. Ausztráliai expedíciós anyagának és korának még számos expedícióján begyűjtött botanikai anyag feldolgozása közben vette észre a természetes rendszer szükségességét. Éles kritikával kidolgozta a rendszerbe tartozó családok fogalmát. Kutatásai közben ő fedezte fel azokat a tulajdonságokat, melyek a fenyőféléken találhatók. E növényeknek „gymnospermae" (nyitvatermők) néven való csoportosítása fontos lépést jelentett a természetes rendszer kiépítésében. О fedezte fel elsőnek a sejtmagot is, noha felfedezésejelentőségét nem tudta kiértékelni. BROWN: Vermischte botanische Schriften. Aus dem Englischen übersetzt von Nees von Esenbeck. Leipzig, 1825 — 1834. 1 — 5 В. P 79. Joakim Schouw (1789—1852) dán botanikus a növényföldrajzot fejlesztette tovább. О végezte el a föld növényeinek osztályozását, a flóraterületek összeállítását és jellemzését. SCHOUW: Die Erde, die Pflanzen und der Mensch. Aus dem Dänischen übersetzt von H. Zeise. Leipzig, 1851. P. 85. John Lindley (1799—1865) angol botanikus a természetes rendszer kiépítésén dolgozott (De Candolle rendszerét tökéletesítette). Egyes csoportok meghatározásánál sok sikert ért el, de sok a tévedése is. A rendszerezés mellett a kertészeti növénytan volt a kedvenc területe. LINDLEY: Theorie der Gärtnerei. Aus dem Englischen. Wien 1842. P 436. A modern növénytan egyik híres munkása Franz linger (1800—1870). Munkássága rendkívül széleskörű. A mohák spermatozoidjáról 1837-ben kimutatta, hogy a hímnemű megtermékenyítés eszköze. A növekedés kérdésével kapcsolat 318