A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)
Tanulmányok - Lengyel Imre: Wilh. Egger pinxit 1825 – A Lilla arckép festőjéről
Lengyel Imre Wilh. Egger pinxit 1825 A Lilla-arckép festőjéről A Déri Múzeum Csokonai-emlékei közt szerepel egy kép, amely fiatal nőt ábrázol papagájjal. A kép hátsó oldalán ez a felírás olvasható: Wilh. Egger pinxit 1825 — Egger Vilmos festette 1825-ben. A kép föltehetőleg a Lilla-dalok hősnőjét Vajda Júliát ábrázolja „szőke kontyba fűzött hajfonatokkal, kék szemekkel, piczi piros ajkakkal és szép formás idomokkal". 1 A képet — írja tovább Hamar László — „Egger Vilmos német festő festette Komáromban 1825-ben, hihetőleg a neki Lilla által sajátkezűleg átadott leánykori akvarell, képéről másolva, mely őt házias környezetben, kedvencz papagályát étetve tünteti elő". A festményt a révkomáromi Kalisza-, — Hamar László szerint — Kalicza családtól vásárolta meg a Csokonai Kör 1926-ban. Kalisza Géza törvényszéki irodaigazgató, a Vajda-ház későbbi tulajdonosa a padláson „régi lomok között" találta meg a képet, „melyet Szendrey Imre rajz- és geometriai tanár Komáromban, a ki Csokonaival és kultuszával nagy előszeretettel foglalkozik s e tekintetben az ő véleménye súllyal bír, — valódinak mond". 2 A festmény aztán a Csokonai Kör ajándékából a Déri Múzeum, akkor még Debrecen város múzeuma birtokába került.— Mindjárt a kép megvásárlásakor hangzottak el aggályok a képen szereplő nőalak hitelességével kapcsolatosan. 3 — De az újabb szakirodalomban is kételyek merültek fel a tekintetben, hogy a kép valóban Lillát ábrázolja-e. A kétely megalapozására szolgáló érv a következő: „Ugyanennek a kompozíciónak miniatűr formájában kidolgozott változatát a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályán őrzik, ahová a Procopius hagyatékból került. Szignatúrája szerint „Charles" a festője, mivel azonban ily nevű művészről semmi közelebbit nem tudunk, a két kép viszonyát sem tudjuk teljes bizonyossággal konkretizálni. A közöttük mutatkozó eltérések alapján esetleg arra kell következtetnünk, hogy egy közös, jelenleg ismeretlen előképre mennek vissza", — írja Rózsa Györgye Bárhogyan is áll a dolog, Egger Vilmos, a kép svájci származású festője mindenképpen megérdemli figyelmünket, mert nemcsak mint művész ért el annak idején sikereket, hanem mint Pestalozzi nevelési eszméinek képviselője, terjesztője jelentős szerepet játszott a magyar nevelésügy történetében is. Debreceni vonatkozásban pedig azt kell megemlítenünk, hogy Egger Magyarországra jövetelét Váradi Szabó János segítette elő, aki munkás életének javarészét Debrecenben töltötte a salétromház felügyelőjeként. Egger közvetlen tanítványa volt Pestalozzinak, sokoldalú műveltségét a kiváló nevelő intézeteiben szerezte, rajzkészségének, a testgyakorláshoz szükséges ügyességének kifejlését az új módszernek köszönhette. Mindezt nem hálálhatta 17 Déri Múzeum Évkönyve 257
