A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Károlyi György: Feljegyzések a népi egészségtan és gyógyítás köréből (Nyíracsád 1956–59 és 1964)

66. Fejfájása azért nincs, mert zsírmirigy van a fején. (M. J.-né 34 é. 1957. dec. 6.) 67. Szúféreg volt áfejibe, petróval, benzinnel kente a fejét, forró téglát vagy üvegben forróvizet tett rá. (S. A.-né, 68 é. 1958. szept. 3.) 68. Mindenféle betegségre: orsósarok-tea. (S. A.-né, 68 é. 1958. szept. 3.) 69. Szerelmi bájolás. Ha a lány olyan almát eszik, amelyikben kilenc mag van, azt kiveszi, zsebkendő sarkába köti, kilenc éjjel rajta alszik, majd utána dobja a fiúnak és azt mondja: „Akkor hagyjál el, amikor ezt összeszeded!" (Cs. F.-né 29 é. 1958. máj. 30.) 70. Szerelmi rontást Hogy V. Rózát szeresse H. Sanyi, Róza a havis ingét kimosta, a levével pogácsát sütött, azt megétette H. Sanyival. (Eredménytelen.) Ezután felszedte H. Sanyi kilenc bal lábanyomát, ellopta kapcájának egy darabját és három kedden éjjel-nappal főzte benne a homokot. (Eredménytelen.) Ezért saját p...ja szőrét levágta, pogácsába sütve megétette H. Sanyival, majd leveli béka csontját megszárította, összetörte, almába tette, és azt is megétette vele. (Eredmény ?) (R. J.-né, 43 é. 1958. máj. 29.) (3): pogácsasütés menstruácis vérrel. (6): hasonló szerelmi bájolást ír le. (7): Kilenc bal lábnyom, kapcafőzés. Idézi Arany János: „Vörös Rébék" című balladáját: „O volt az, ki addig főzte (Pörge Dani bocskorát,) Míg elvette a Sinkóék (Cifra lányát, a Terát".) (10): szerelmi bájolás a nő havivérével, lemosóvizével, szeméremszőrzetével. (12): Szeméremszőrök aphrodisiacumként való használata. 71. Szemverés ellen: Szenet ótani. Seprűből három szálat elégetnek, a hamuját egy tál vízbe szórják. Ha leszáll, akkor szemmel megverték a gyereket. Ekkor a vízbe mártott ujjal három keresztet kell rajzolni a jobb kézfejére. Vagy: az anyja ujjbegyéről kilenc cseppet kell a gyerek szájába cseppenteni a vízből. (G. F.-né, 23 é. 1957. okt. 14. és R. J.-né, 43 é. 1958. máj. 9.) (3), (9) és (10) ugyanezt a módszert írja le. (14): a szenes vizet megitatják a gyerekkel. 72. Rontás. Anyósáéknak volt két jó fejős tehene. Az öreg Paprika este a tehén farára tette a kezét és másnap reggel már nem tudták megfejni a tehenet, rúgott, vágott. Elmentek Tyúk Miskához, az volt a boszorkány. Azt mondta: „Eredj a temetőbe, kilenc névtelen keresztről hasíts szilánkot, vidd haza, rakj tüzet, vesd rá a szilánkokat. A tehén nem fog átmenni a tűzön, de verjétek át. Éjszaka háljon kint az ólban valaki, mert aki megrontotta, fekete macska képibe megszopja a tehenet, de aki kint hál, kíméletlenül bal kézzel addig verje a macskát, míg csak ki nem nyúlik." így is történt. Paprika beteg volt, de Tyúk Miska megtiltotta, hogy az öreg R-né átmenjen hozzá, mert akkor őt fogják ütni az ördögök és odajut, ahova az öreg Paprika. (R. J.-né, 43 é. 1958. máj. 29.) (6): Pernyész Menyhárt kunszentmártoni lakos veszettséggel kapcsolatos füstpróbája 1799-ből ehhez hasonló. 73. Ha valakit meg akar rontani: kilenc keddi napon éjjel-nappal pucéron imádkozzon étlen szomjan, senkihez ne szóljon. (5), (7) és (10) említi, mint „rábűtölés"-t Vagy: Kiabáljon kürtőbe. (R. J.-né, 43 é. 1958. máj. 29.) 74. Rontás ellen: Kilenc névtelen sír gomb fájáról szilánkot kell vágni, tűzbe dobni és a beteget a füstjébe tartani. (R. J.-né 43 é. 1958. máj. 29.) (Itt említem, meg, hogy próbáltam magyarázatot találni a gyűjtött anyagban feltűnően gyakran szereplő kilences szám jelentőségére. Nyíracsádon a meg252