A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Károlyi György: Feljegyzések a népi egészségtan és gyógyítás köréből (Nyíracsád 1956–59 és 1964)

10. Külső rákra: bolondító magot (semen daturae) szórni a platra, szép fehér lavórt borítani rá, majd ha a füstje betöltötte, akkor megfordítani vizet tölteni a lavórba, ruhával letakarni, párgolni. Kijön a féreg. B-nének már gyógyul az orra. A láb csontjában levő szúféreg ellen is jó. (S. A.-né, 67 é. 1957. aug. 5.) L. még: 26. lyukas fogra. 11. Belső rákra: Ugyanúgy, mint a külsőre, de arankával és ibolyatővel. Jó a mantika-virág (?) is. Ezeket ugyanakkor teának is inni kell. (S. A.-né, 67 é. 1957. aug. 5.) 12. Ha valaki nem jól lát (hályog ? farkasvakság ?) % kg disznómájat meg kell főzni, megreszelni, megétetni vele. (M. J. 84 é. 1958. június 9.) (12): Balmazújvároson farkasvakság ellen használják. 13. Vérbe levő szemre: (conjunctivitis ас): édes tejet borogatásnak (B. J.-né, 47 é. 1958. máj. 29.). Vagy: aludt tejet borogatásnak (R. J.-né, 43 é. 1958. május 29.) (6): 1567-ben kelt levélben van leírva ez a módszer. (72): a Tiszántúlon sok helyen alkalmazzák. 14. Nem látott jól: de ma már nem kell szemüveg, saját pisijével mosogatja szemeit. (S. A.-né, 68 é. 1958. aug. 11.) (3): Görvélyes szemfájással kapcsolatban írja le ezt a módszert. 15. Fülfájás ellen: háztetőn termő fű levelét levenni, kinyomni, fájós fülbe cseppenteni. Fülfű, úgy néz ki, mint a kövérke báránka. (6) egy, a XVIII. sz. első feléből származó kéziratban talált rá utalást, Sempervivum tectorum L. (8), (10), (11), (12), (15): számos leírás a módszerről, az egész országban ismerik. 16. Fülfolyás, nagyothallás (fülfolyás után): Az egész család megfogadta,hogy nem süt, de másnál sem eszik vakarót. (R. J.-né, 49 é. 1964. szept. 8.) 17. Magas vérnyomásra: dió haját szárítani, teának főzni, inni. (S. A.-né, 68 é. 1958. szept. 3.) 18. Influenzánál: az orvos által felírt por nem használt, most az ostyát szedi, attól sokkal jobban van. (T. J.-né, 31 é. 1958. szept. 26.) 19. Torokfájásra: sárga rózsát főztek, annak a levével kenték, a rózsáját pedig egy szalmával a beteg torkára kötötték. * 20. Hergés ellen gyereknek: zsiros ruhát kell tenni a mellyire (Cs. J.-né). Vagy: a lágymosót melegen. 21. Köhögés ellen: Egy lapát parázsra tyúktollat, hajat, málélisztet dobni, a beteg fejét letakarni kendővel; hajoljon a füst felé, szívja be. Vagy: 2 deci vízbe X

A fej fokhagymát reszelni, felfőzni, 1 dl mézet belekavarni. Naponta 2x1 kávéskanállal egyen belőle a beteg. (R. J.-né, 49 é. 1964. szept. 8.) 22. Oldalszúrás ellen: húgyos borogatás. Számos irodalmi utalás van erre a módszerre, amelyet általában fájdalmas testrészekre alkalmaznak. 23. Tüdőgyulladás ellen: nadály. 24. Fulladás ellen (aszthma): Árokparton magas, sárga virágú növény (?) nő Rózsabogyóval teának főzni, azt inni. (S. A.-né, 68 é. 1958. szept. 3.) Csudafa levelét szívja cigarettában. (J. J. 28 é. 1957. aug. 10.) (11): Datura stramonium L. Csudafa, bolondító. Levelét a rossztüdejű ember pipálja. 25. Fogfájáskor: olyan fával megdörzsölni, amelyikbe villám csapott. 26. Lyukas fogra: szúféreg bántja. Orvosszere pontosan ugyanaz, mint a „10. külső rákra" való. (S. A.-né, 67 é. 1957. aug. 5.). Régi, sokfelé használt módszer. (6): Fekete Imre nagyszombati recipés könyve 1672 — 78-