A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon

udvarolni járnak. Ezektől a lányoktól a fiúk már korábban színes szalagokat kér­tek a kecske szarvára. Amikor a játékosok a házhoz érnek, a főpásztor bemegy a lakásba. A töb­biek az ajtó előtt vagy az előszobában várakoznak. A főpásztor köszön és enge­délyt kér társainak és a kecskének a bemenetelre. Rövid beszédében megkérdezi, hogy szabad-e ünnepet köszönteni, mert ez alkalommal szeretné bemutatni kecs­kéjét és pásztortársait. A belépésre engedelmet kérő szöveg nem kötött, a főpász­tor improvizál. Általában a következőket mondja: „Turóshaluskás jóestét kívá­nok! Dicsérem az istent és magamat, hogy engedelem nélkül e háznak az ajtaján be­léptem. Nem magam vagyok. Társaim is vannak, csak nem minden bokorban. Pász­tor legények vagyunk, be szabad-e jönnünk?" 11 Az engedélyt a házigazda megadja és akkor a főpásztor kiált a kívülállók­nak: „Gyertek be pásztorok, gyere be gedukámV A pásztorok belépnek, de a kecske csak hosszas kérlelés után hajlandó a la­kószobába beugrani. Többször visszaugrik, rázza magát, szarvain a csengők csi­lingelnek. A pásztorok a következő szavakkal kérlelik, hívják a kecskét: „Gyere be drága gedukám, kapsz valamit. Kapsz süteményt, jó tokaji bort. Vannak itt szép leányok is, csak gyere már be!" Végül a kecske a sok ígérgetésre és kérlelésre be­megy és megáll a szoba közepén. 12 A pásztorok körülállják és énekelnek: El a juhász az erdőben, Sétálva jár a mezőben, A mező zúgásaiban, A vizek forrásaiban. Midőn a nap felsütött Es a harmat felszáradt, Juhaimat kieresztem, Legelőjére vezetem. Zöld pázsiton sétálok, Az akolnál megállok. Fejem mellett bodros kutyám, Ha elalszom rája vigyáz. Nosza, te pajtás ugorj talpadra, Ne legyen gondod semmi nyájadra, Mert Jézus született, Jászolba tétetett, Betlehembe. Mert Jézus született, Jászolba tétetett, Betlehembe. 13 Ehelyett az ének helyett a következőt is szokták énekelni, gyakran egymás után mindkettőt eléneklik: Csodapásztorok midőn Betlehemben, Csordát őrizének éjjel a mezőben, Isten angyali jövének melléjek, Es nagy félelemmel telik bé a szívek, örömet mondok néktek, ne féljetek, Mert született néktek ma üdvösségtek. Menjetek el hát gyorsan a városba, Ott megtalálhatjátok Jézust a jászolban. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom