A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon

Ujváry Zoltán Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon Európában széles körben ismeretesek a téli és tavaszi néphagyományban olyan szokások, amelyekben a szokás egy vagy több résztvevője állatmaszkban, állatot utánozva jelenik meg. Az állatmaszkok között különösen figyelemre méltó a kecskemaszk, amely a Balkántól Skandináviáig szinte mindenütt előfordul. A kecske számos népi színjátékban központi helyet foglal el. A karácsonyi és farsangi hagyományon kívül kedvelt alakja az aratási szokásoknak is. Az európai néprajzi irodalomban számos tanulmány, közlemény foglalkozik a kecskét utánzó játékokkal. Legutóbb a bánáti szerbeknél ismert kecskemaszkokról részletes tanulmány jelent meg Ilié M. tollából.

1 A magyar néprajzi kutatás hosszú időn át kevés figyelmet fordított a maszkos szokások kutatásának. Ezért jogosan írta Schmidt L. a közép-európai népek maszkjaival foglalkozó kötetben, hogy „Ungarn ist kein Maskenreiches Land."

2 Azok a kísérletek, amelyek a magyar állatmaszkok típusait igyekeztek megállapítani a recens anyag hiányában, — elszórt irodalmi adatok, kisebb közlemények nyomán — alig nyújthattak teljes és átfogó képet.

3 Néhány alapvető maszktanulmány jelent meg magyar nyelven az utóbbi években, amelyek a magyarokkal együtt élő egyik délszláv népcsoport jellegzetes farsangi szokásában előforduló famaszkokkal foglalkoznak.

4 A magyar állatmaszkokra vonatkozóan újabban a kelet-magyarországi farsangi szokásokról szóló monográfiában találunk részletesebb elemzést.

5 Ennek a monográfiának társszerzője voltam és az anyag kutatása során került felszínre az alábbi szokás, amely a magyar hagyománytól lényegesen eltér és minden kétséget kizáróan szláv eredetet, kapcsolatot mutat. Erre az összefüggésre magyar nyelvű tanulmányban már tettünk utalásokat.

6 Mielőtt a magyarországi kecskemaszkokkal kapcsolatos néprajzi problémákat érintenénk és a középkelet-európai párhuzamokra utalnánk, bemutatjuk azt a szokást, amelyben az általunk szláv eredetűnek nyilvánított kecskemaszk, illetőleg a kecskét alakító játékos központi helyet foglal el. Vizsgálataink helye Hajdúdorog, mintegy tizenkét ezer lakosú település Hajdú-Bihar megyében, Debrecen várostól északra negyven kilométernyi távolságban. A lakosság elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Hajdúdorog az ún. hajdú településekhez tartozik, amelynek demográfiai vizsgálata, amint azt utóbb látni fogjuk, nagymértékben segítséget nyújt az utóbbi évekig hagyományos kecske állatmaszkos szokás eredetének és kapcsolatainak megvilágításában. Hajdúdorogon a kecskemaszkos szokás a téli, a karácsonyi hagyományok körébe tartozik. Karácsonyt megelőző napon, amelyet vilia napnak neveznek, 223