A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

ispánnak, hogy „nagyobb arányú felvásárló elözönlés mutatkozik. . . A vásárlásokat eszközlő. . . haszonszerzés céljából nagyarányú fekete felvásárlásokat végeznek." Többek között egy-egy kilogramm finomlisztért a hivatalos 2,80 p helyett 200—240 pengőt fizetnek, a zsiradékért 15 helyett 500 — 800 pengőt. Ez annál szomorúbb, mert szerinte Budapest ellátása „központi megszervezés útján történik." A főispán a többszázszoros vagy még nagyobb arányú árspekuláció meggátlására nem lát lehetőséget, bár azzal egyetért, hogy „az árakat a termelés és kereskedelem, valamint az ipar minden vonalán le kellene csökkenteni."

100 Az árak szabályozásának egyetlen eszköze lett volna helyes: a megfelelő áruterítés, amely gyakorlatilag a Közellátási Felügyelőség feladata lett volna. De az akkori viszonyok között ezt a feladatot nem lehetett teljesíteni, sőt a közszükségleti cikkek állami elosztása ellen is tiltakozott a Berettyóújfalui Kereskedelmi Egyesület.

101 A csempészés az országhatárokon túl is folyt.,Nagyléta, Bagamér és környékén nagymérvű állatcsempészés folyik Románia, különösen Nagyvárad felé", jelentette be márc. 10-én az ott állomásozó katonai parancsnokság az alispánnak.

102 A kereskedelem zavartalan menetét gátolta a szállítási viszonyok primitív volta. Nem voltak vagonok, országos járművek, autófuvarozásra alig volt lehetőség.

103 Berettyóújfaluból Nagyváradra 1945 jan. 4-én egyetlen fuvarért 5 — 600 pengőt kértek, a helyi terményszállításért legalább 100 pengőt, holott az előbbinek hatósági ára csak 100—200 p között mozgott.

104 Csak összehasonlításul közöljük, hogy a községi elöljáróságok tagjai havonta átlag 110 pengő illetményt kaptak. A kereskedelem a tőkés fejlődés korábbi eszközein és útjain túlmenően a felszabadulás után újtípusú formákkal is kísérletezett. Egyes helyeken a régi szövetkezeti központok hálózatát igyekeztek helyreállítani, más helyeken pedig a régi kapitalista szövetkezetek ellen léptek fel új szövetkezetek megteremtésével.

105 Berettyóújfaluban 1944 dec. 28-án ismét megszervezték a korábbi Kereskedői Egyesületet.

106 Az új év kezdetén kezdtek előtérbe kerülni a radikálisabb megoldást kívánó szövetkezések, amelyek a volt Hangya, Futura stb. központjainak vagy helyi szervezetének szándékaival szemben a kisajátítás igényeivel léptek fel. A nemzeti bizottságok maguk is a szövetkezeti mozgalmak érdekében agitáltak mind mezőgazdasági, mind kereskedelmi vonatkozásban.

107 Az újtípusú szövetkezetek szervezésének egyik tárgyi oka az áruraktárak elpusztulása és az anyag megsemmisülése volt; személyi oka pedig elsődlegesen az, hogy a korábbi szövetkezetek vezetősége általában elmenekült. Emiatt (a folytonosság megszakadásával) a MKP szervező tevékenysége inkább az új formák támogatását tartotta indokoltnak és lehetségesnek.

108 1945 január 19-én Sarkadon a főszolgabíró jelentése szerint többen „árubeszerző szövetkezetbe tömörültek és így igyekeznek közös tőkével a közszükségleti cikkek beszerzését előmozdítani."

109 Hasonlóképpen újtípusú kereskedelmi szervezet kialakítására való törekvésekkel találkozunk Esztárban febr. 15-én, ahol „Munkásszövetkezet" kialakítására tett javaslatot a nemzeti bizottság.

110 Még radikálisabb megoldást találtak a zsadányiak, mert ott a volt Hangya felszerelését s árukészletét „a helybeli munkásszakszervezet vette igénybe. . . és új igazgatóság választásával saját kezelésében létesített szövetkezetet."

111 Mindezek a szövetkezések a Debrecenben még a tavasz folyamán megalakult Népszövetkezeti Központ iránymutatását fogadták el.

112 Kétségtelen, hogy ezek a felszabadulást követő korai törekvések végérvé215