A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

A kormány megalakulása után még céltudatosabbá vált a tavaszi munkák előkészítése. Az alispán 1945 jan. 30-án utasította a gazd. felügyelőt annak fel­mérésére, hogy mennyi a vetőmagszükséglet, milyen birtokok vannak zár alatt, amelyeknek kívánatos a feloldása és hogyan lehetne részben a korábbi termést betakarítani, részben az új munkákat megindítani. 23 Február 1-én a vm. gazda­sági felügyelő a községekben a termelési bizottságok megalakításáról intézkedett; ugyanakkor azt is elrendelte, hogy egyes földterületeket az elöljáróságok műve­lésre adjanak ki ,,a nyomásos rendszer mellett történő megművelésre". 24 A megye 337 000 kh nyilvántartott szántóterületéből 1945 márc. 12-én mindössze 21 000 kh — 6,2% — volt megművelve és a további munkálatokhoz csak 17 000 szarvasmarha, 145 traktor állt rendelkezésre. 25 Elgondolható, hogy ezek után milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a tavasz folyamán. Az 1944. év őszén termett készletek egy része katonai célokból zár alá került, más részét a főispán 1944 nov. 26-án számbavétette. E szabad forgalmúnak te­kinthető készlet nagyon kis mennyiségre rúgott. Ezek szerint az 1944/1945. gaz­dasági év őszén a bevetett terület 16 280 kh, vagyis az ossz szántóterület 4,8 %-a volt. A felmérést a későbbiek folyamán folytatták s megállapították, hogy 1945 tavaszán 130 275 kh, azaz 38,6% a bevetett föld aránya. De még a július 12-i jelentés szerint is 28 209 kh, vagyis 8,4% föld volt szántatlan, vetetlen pedig 31 311 kh, azaz 9,3%. Ezek a számok bizonyítják legjobban, mily nehézségeket kellett leküzdeni rövid nyolc hónap alatt ! 26 De a statisztikai adatok a lemaradás feltárása mellett egyúttal arra is fényt derítenek, mily nagy volt a különbség a háborús helyzetet jelentő őszi munkála­tok, valamint az élet megindulásának lendületét jelző tavaszi munkák eredmé­nyei között. A késő őszkor bekövetkezett viszonylagos konszolidáció számbavette a termelés adottságait és felmérhetetlen erőfeszítések után mégiscsak elősegítette a kibontakozást, amelynek igazi motorja a földreform végrehajtása lett. A megművelt föld területe arányához hasonlóan alakult a termények beta­karítása is. A Cséffa-nagyszalontai járásban március 18-án 13 845 elcsépeletlen búzakereszt állott a szérűkben, vagy a határokon. A búzához 1506 kereszt árpa és 1220 kereszt zab járult. A tengerit március 15-én törték le véglegesen, annak egy része tehát a földön telelt át. 27 Szemben Békés, Csanád, Szabolcs, Szatmár megyékkel, ahol a bevetett terület 50—60%-os volt, 28 Bihar megyében kedve­zőtlenebb képet mutatott a betakarítás. A földművelés különböző ágazatainak megszervezése nemcsak állami úton, hanem a társadalom haladó erőinek mozgósításával, a paraszti öntevékenység radikális hangulatára támaszkodva társadalmi eszközökkel is megtörtént. Az állami és társadalmi cselekvés vonalai sokszor párhuzamosan haladtak egymás mellett, de többször egybefonódtak. Mint másutt, itt is állami feladatokat oldot­tak meg a társadalom kialakuló osztályszervezetei. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara febr. 1-én előterjesztette a Földműve­lésügyi Miniszternek a mezőgazdasági dolgozók munkafegyelmére vonatkozó ész­revételeit. „Teljes meglazulás"-ról számolt be. Ilyen jelenség valóban fennállott s ennek megszüntetése bizonyos intézkedéseket követelt, amelyek részben ké­sőbb kormányrendelet formájában jelentek meg. 29 Ez a jelentés azonban figyel­men kívül hagyta a forradalmi erők szervező és alkotó képességét, s a paraszti tömegek lelkesedését, földszeretetét, amely a földreform után sokkal hatéko­nyabb mozgató erőnek bizonyult, mint számos intézkedés. Ilyen forradalmi jellegű szervezet és társadalmi erőösszefogás született meg általában a kommunisták és parasztpártiak kezdeményezésére a községi terme­204

Next

/
Oldalképek
Tartalom