A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

Szkalnitzky a bizottmány felkérésének haladéktalanul eleget tett, és néhány hét alatt szállította az újabb színház terv-vázlatokat 500 forint tiszteletdíj mellett. A Vasárnapi Újság szinte ujjongva írja, hogy „(A debreczeni állandó színház tervét) Szkalnitzky jeles fiatal építész hazánkfia készíté s már el is küldé az ottani hatóságnak. A terv mint a Sürgöny értesül, igen sikerült. Az épület stílusa mór-bizanti idom, s mint az újabb színházak, patkóalakban lesz építve. Elöl egy oszlopcsarnok lesz s efölött a foyer; a nézőhely igen tágas, földszinti és első emeleti páholysorral s erkéllyel; a színpad közelében páholyülésekkel, karzattal s a földszinti kényelmes bejáratok mellett számos zártszékkel lesz ellátva. A színház az előleges költségvetés szerint 140 ezer ft-ba fog kerülni."

13 Az első benyújtott hozzávetőleges költségvetés összege 144 530 Ft volt. Sajnos mind a vázlatterv mind valamennyi kiviteli terv elveszett, s így az első vázlat elbírálásánál csak a fentebb közölt hírlapi leírásra vagyunk utalva. A tervező átérezte a bizottmány sürgető lelkesedését és elvállalta a végleges terv és költségvetés 1861. június 15-re való elkészítését, aminek eleget is tett. A bizottmány az elkészített tervet változtatás nélkül elfogadta, és megbízta Szkalnitzky Antalt a munka levezetésével 4 000 Ft tiszteletdíj mellett. Most, hogy a terv és költségvetés rendelkezésre állott, a legnagyobb feladatot, a fedezetet kellett a bizottmánynak rendeznie, amit a rendelkezésre állítható pénzösszeg mellett 60 hold városi ingatlan eladásával kívántak biztosítani.

14 Bár ez a tervezet, amit a közgyűlés elfogadott, kormányhatósági jóváhagyást még nem nyert, a város alkotmányos jogainak birtokában a színház építési munkáinak árlejtésre bocsájtását határozta el. Az építkezéshez a szükséges téglát a város természetben adta és így annak költségével is csökkenteni kívánta a fedezet hiányát. A versenytárgyalásra csak az építőmesteri és szakipari munkákat írták ki 102 586,32 forint értékben és arra négy debreceni iparos tett ajánlatot, kik közül Vecsey Imre a kimutatott összegből 1086 Ft 32 krajcár engedményt adott, és így mint legkedvezőbb ajánlattevő az építkezési munkát 101 500.— Ft végösszeggel kivitelezésre elnyerte. Az építési szerződést Vecsey már augusztus 27-én a várossal megkötötte, s az építkezést haladéktalanul megkedte. Alig indult meg a munka, midőn a politikai viszonyok megváltoztak, és a város alkotmányos tisztikarát ismét a kormány megbízottjai váltották fel. A színház építését nem állították le, azonban a fedezet előteremtésénél ezt követően hihetetlen nehézségekkel kellett a színházi bizottmánynak megküzdeni. Itt a legnagyobb segítséget Vecsey Imre jó anyagi helyzete nyújtotta, kivel szemben a részletfizetésekkel állandóan hátralékban volt a város. Vecsey Imre jó módú debreceni család gyermeke volt, ki kollégiumi tanulmányainak elvégzése után kőműves inas lett. Tanuló évei alatt a Református Kollégiumban felállított rajziskolában fejlesztette ismereteit. Beregszászi Pál a „Rajzolás és Építés Tudományának közönséges Professora" Debrecenben 1838. június 10-én „Tanúbizonyság Level"-et adott ki, mely szerint igazolja, „Hogy Vetsei Imre Kőműves Inas a Felséges Királyi Rendelések szerint a közönséges Rajz Oskolába bejárt, és ott magát a' Rajzolás Tudományának tanulásában mint Inas huzamos ideig szorgalmasan gyakorolta s' benne ditséretes előmenetelt tett."

15 Ezt követően mint kőművessegéd dolgozott. Később, 1843—44-ben külföldi gyakorlatra ment és Bécstől-Berlinig terjedő útján sok hasznos tapasztalatot szerzett. Útjáról naplót vezetett, és az érdekeV173