A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)
Tanulmányok - Módy György–Gedai István–Kahler Frigyes: XVI–XVII. századi pénzleletek Polgárról
voltak.Fenékátmérője 9 cm, falvastagsága 0,5 — 0,6 cm. A nyak felső része (kb. 4 cm) és a 2 mm átlagos átmérőjű hengeres csőfül az ásáskor tört le, de darabjait nem lehetett meglelni. A korsó mérhető magassága 19 cm, átmérője a hasasodásnál 14,1 cm. A domború vállú és összeszűkülő nyakú (mérhető átmérő 3,3 cm) korsó típusát a nádudvari sikált díszítésű fekete kerámia az évszázadokon át napjainkig megőrizte. 4 A legújabban előkerült és a Déri Múzemban feldolgozott III. sz. polgári lelet legkorábbi darabjai II. Ulászló 1503-ban illetve 1511-ben vert l-l dénárja. A legkésőbbi veret Rudolf 1599 évi 7 db magyar dénárja. A vizsgált 552 magyar pénzből 2 db arany, 3 db tallér és 547 db dénár. A 281 külföldi pénz között 8 db lengyel-litván IV-es garas, 134 hármas garas, 7 db garas, 46 db lengyel városi III-as garas és 9 garas, 51 porosz, 7 liegnitzi garas, 1 tescheni hármas garas, 3 német fejedelemségi tallér, valamint 1 — 1 német városi tallér illetve 1 garas van. Л IV. sz. lelet legkorábbi magyar darabja II. Ulászló 1510-ben vert dénárja, a legfiatalabb veret II. Mátyás 1611 évi 6 db dénárja. A legkorábbi idegen veret egy XV. század közepéről való szász pfennig, a legkésőbbi III. Zsigmond lengyel király 1610 évi 33 db garasa. A vizsgált 418 magyar és erdélyi pénzből 7 db a hármas garas, 8 garas, 386 db a dénár, 17 obulus. A 326 külföldi pénz között 51 lengyel-litván III-as garas, 97 garas, 35 félgaras, 9 lengyel városi III-as garas és 4 db garas, 7 db csehországi félgaras és 93 weisspfennig, 24 porosz, 2 liegnitzi és 1 db küstrini garas, 1 szász pfennig és 1 salzburgi zweier valamint 1 török akcse van. 5 Az I. és II. sz. leletek feldolgozója hangsúlyozza, hogy a leleteket nem állt módjában eredetiben megvizsgálni, csupán a régi MNM Eremtári feljegyzések álltak rendelkezésre. Ez egyrészt hibalehetőséget, másrészt bizonytalanságot eredményez, főként a verdejegyek rajzainál adódhat több hibaforrás. Mindezek ellenére lényeges hiba, úgy érezzük, nem fordulhatott elő, így mindkét lelet mind hely-, mind gazdaságtörténeti kutatásra minden bizonnyal alkalmas. A MNM Éremtárában meghatározott I. sz. lelet 369 darabból áll. Ebből 27 magyar, 342 az idegen veret. Legkorábbi darabja IV. Wilhelm (1475—1511) bergs herenbergi uralkodó évnélküli tallérja, a legkésőbbi III. Zsigmond 1594. évi lengyel III. garasa. A legkorábbi magyar veret Miksa 1574. évi tallérja, a legkésőbbi pedig Rudolf 1591. évi tallérja. A feldolgozott 27 magyar pénzből 25 tallér és 2 db % tallér. A 342 idegen veret között 12 ausztriai tallér és 1 db X A tallér, 25 tiroli, 12 csehországi és 1 salzburgi tallér, 90 szász tallér és 2 db % tallér, 42 német birodalmi ill. németalföldi világi és egyházi fejedelemségi és városi tallér, valamint 42 db lengyel, 75 litván és 37 a lengyel korona alá tartozó városi III. garas és 3 db porosz hármas garas van. A II. sz. lelet 329 pénzt tartalmaz. Ebből 37 a magyar, 292 idegen veret. Legkorábbi darabjai IV. Wilhelm bergs herenbergi uralkodó évnélküli 1 — 1 tallérja, a legkésőbbi III. Zsigmond 1594. évi lengyel III. garasa. A legkorábbi magyar veret Miksa 1574. évi tallérja, a legkésőbbi pedig Rudolf 1591. évi tallérja. A feldolgozott 37 magyar pénzből 34 db tallér, 3 db 34 tallér. A 292 idegen veret között 74 lengyel, 43 litván, 37 a lengyel korona alá tartozó városi III. garas, 3 porosz hármas garas, 91 szász tallér és 2 db % tallér és 42 német birodalmi ill. németalföldi világi és egyházi fejedelemségi és városi tallér van. Lássuk most a négy lelet időbeli megoszlását és az ebből levonható következtetéseket. Az I. sz. lelet magyar veretei 1574—1591. évekből valók, —két évjárat: 1575 és 1590 adja 8—8 darabjával a tizennyolc esztendős korszak anyagának 59°/ 0-át. 7 * 99
