A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

közé, fekete és zöld ruhának igen örül ( ?) nem asszony embernek való, tsak magával beszéli, sok beszédű, mindenkor földre néz..." 4 Debrecenben nyomtatott naptárak. Debrecennek előkelő helye van a magyarnyelvű naptárak történetében. Idők folyamán sok és értékes naptárt adtak ki városunkban, ezek közül legértékesebb talán országos viszonylatban is: a „Debreceni Képes Kalendárium". Éppen ennek a legelső számában közöl K. A.

12 (Komlóssy Artúr) a Debrecenben nyomtatott kalendáriumokról értékes cikket. A naptárakat évszámok sorrendjében ismertetem. Amelyiknél meg tudtam állapítani, hogy hol közöltek róla valami adatot, azt rövidítve beírom. Pl: RMK = Régi Magyar Könyvtár, Petrik=Petrik Géza bibliográfiája, Sztr=Sztripszky Hiador, MKSz=Magyar Könyvszemle, RMKT=Régi Magyar Költők Tára, K. A.=Komlóssy Artúr. 1.) 1592. „Cisio magyar nyeluen rent szerint napoknak meg számlálásáról igazán rendelttetet: Adattatott ez melle az a világ teremtetetol foguan való rövid Chronica. Debrecenben 1592." Régi nagybetűs lapszámozás szerint A—D 4 levelenként összesen 16 levél. Csáktornyai János városi nyomdavezető adta ki. RMK. I. 251. Egyesek szerint ez a Csízió a Heltainak ugyanazon évben megjelent Csíziójával együtt a legrégibb magyar naptárak voltak: Ez azonban tévedés! Toldy Ferenc 1853-ban összeállította az akkor legrégebbinek ismert naptárak névsorát.

13 ő akkor 12-ről tudott 1592 előttről. Ez idő szerint 21-ről találtam adatokat. Az általánosan elfogadott vélemény Szabó Károly

14 megállapítása óta az, hogy a legelső volt Székely Istváné 1538 előtti időből. Címlapja: „Calendarium magiar nielwen. (magyar nyelven). Székel Estvan." 2.) A másik, amit Toldy Ferenc is említ (az elsőről nem tud semmit) az 1593 évből való: „JVDICIUM Magyar Nyelven az, 0 és Vy (Új) Kalendárium szerint: ChristusVrunk születése után 1593 Esztendőre Tenatius Iános M. Az Krakai fő Oskolában rendeltetet Astrologusanak irasabol Magyarra forditatot, Debrecenben." RMK. 1.268, MKSz. 1892/3. 221. Ezt is Csáktornyai nyomtatta. A Judiciumnak a következő évi száma is ismeretes. 3.) 1594. „Judicium. Joannicius Gábor Krakai Astronomus után." MKSz. 1892/3.222. Sztr. 42. Mind Széli Farkas tulajdona volt, Komlóssy Artúr személyesen is látta ezeket Széli Farkasnál. A két utóbbi valószínűleg egyetlen példány (unikum) volt. Mindkettőt ő maga ismertette a MKSz, 1892/3. számában a 222. lapon. Érdeklődtem, hogy hová kerülhettek Debrecenből a Széli Farkas naptárai. Bán Imre debreceni egyetemi tanár tudomása szerint Prágába kerültek az iratai, mert Széli Farkas leánya, Széli Marianna Kubelik Jan híres hegedűművészhez ment feleségül. Következnek Szilvásújfalui Anderkó Imre—1596—99 közt debreceni főiskolai tanár—naptárai: 4.) 1598. Ezt is Széli Farkas ismertette az előbbiekkel egy időben. Ezt ő sem látta, csak hivatkozik Bartha Boldizsárra, hogy őtőle tudja, hogy Újfalvi ebben az évben is adott ki naptárt. Szabó Károly és Szinnyei csak a következőt ismerik. 5.) 1599. Ennek címét S. Szabó József közli:

15 „O és UY Kalendárium Chr. U. szül. után 1599 esztendőre ÚJFALUI IMRE, Debreczeni Schola Mester által 208