A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

A Méliusz sírkövétől északkeletre 8,30 méter távolságra feküdt a Dobozi temető nagy dombján Komáromi Csipkés György biblia fordító református lelkész, volt kollégiumi tanár 1678-ból való szarkofágja (3. ábra) A Méliuszéhoz hasonlóan ezt is félig a homokba elmerülve találták meg és szállították be a városi múzeumba, majd ugyancsak a Déri tér parkjába, ahol jelenleg is fekszik. Méretére nézve még nagyobb mint a Méliusz sírköve. Hossza 1,96 méter, szélessége 1,06 méter, átlagos magassága 0,57 méter. Anyaga hazai valószínű tokaji trachit. Alakja inkább a koporsóhoz hasonlít mint a közel 100 év előtti Méliuszé. Keresztmetszete a sírkő teljes hosszában állandó, egy téglalap két felső sarkának lemetszésével kialakított hatszög. A függőleges oldalak az alapsíkra merőlegesek. 3. ábra. Komáromi Csipkés György sírköve, 1678 A síremlék egyik vége az alapsíkra függőlegesen van kiképezve, míg a másik vége hasonlóan az oldalsíkok kialakításához a felső részen ferdén le van metszve. Bár a kő e helyen bányarepedésből eredően sérült, az eredeti kialakítás kétséget kizáróan megállapítható. A 0,40 méter széles ferde lapot felírásra használták a kő három oldalán. A sírfelirat elég szűkszavú, mert ifj. Bölöni Sándor által a Századok című folyóirat 1875. évfolyam 278. lapján közölt végrendelet szerint Komáromi György azt a kívánságát hagyta meg feleségének Balogh Katának, hogy „Epitaphiumot ne csináltasson, hanem egy nagy követ hozasson reá... arra is bár ha nevemet fel is, de egyéb titulusomat fel ne metszesse." így a kő két oldali ferde lapján nagy kerek betűkkel, kis mélyítéssel ékalakban van felvésve latinul, illetve magyarul a halott neve, melynek több betűje ma is szépen olvasható. A felírás teljes szövege Zoltai Lajosnak a Debreceni Protestáns Lap 1916. július 15-i számában közöltek szerint az egyik oldalon 162