A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Marjai Márton: Ördögárok a debreceni Nagyerdőn

zetet és megtenni az elhárító intézkedéseket. A Csörsz és ördögárok rendszere erre a kérdésre is feleletet ad. Ui. a Csörsz árok Pest, Aquincum, Árokszállás, Ároktő vonalon lényegében a Duna—Tisza közének lezárása folytatásában Debrecen, Nagyvárad felé és csatlakozva a dáciai határ északi vonalához a két provincia közt egyenesíti ki a birodalom határát. Azonban ezt a területet nem a rómaiak, hanem a szövetséges törzsek védték római irányítás mellett. A rómaiak szövetségeseinek mindig elő-, vagy oldalvéd szerepük volt, s ez a gyakorlat adott példát később a gótokkal, hunokkal kötött kényszerszerződéseknek arra a megfogalmazására, hogy akiürített —valójában átengedett — provincia védelmét a gótok vagy hunok vállalják. Az ördögárok eredetének ez a magyarázata történelmi—politikai következtetésekre támaszkodik és csak részben a hiányos régészeti bizonyítékokra. A végső szót az ásatások után lehet és kell kimondani. Mert az ördögárok rejtélyének végleges megoldása a magyar régészet sokáig már nem halasztható kötelessége. JEGYZETEK 1 Beck Pál: Tabula exhibens terram oppidi Hajdonicalis Böszörmény delineata anno MDCCLXXXIII. Debreceni Állami Levéltár HMT. 624. 2 Anonymus, Béla király névtelen jegyzője: XXI. fejezet. Fordította: Szabó Károly. (Ráth kiadás Budapest, 1860.) 3 Romer Floris: Compte Rendu 1878. (Les fosses du diable en Hongrie 39—77.) 4 Téglás Gábor: Limes-tanulmányok (Bp., 1906.) 5 Vántsa György: Az ördögárka. Debreceni Képes Kalendárium 1904. évf. 63. 6 Zoltai Lajos: Debrecen vizei. (Debrecen, 1935.) 25 — 26. 7 Rómer Flóris Ferenc: Magyarország ősrégészeti térképe; rajzolta Hatsek Ignác 1877. Rómer Flóris Compte Reridu-jében. 8 Anonymus, Béla király névtelen jegyzője XXVIII. fejezet. 9 Zoltai Lajos: Die Hügelgräber der römischen Kaizerzeiten in Hortobágy. Klny. a „Laureae Aquincenses IL" с kiadványban. 10 Alföldi András: A góth mozgalom és Dácia feladása. Különnyomat az Egyetemes Philologiai Közlöny 1929—30. évi kötetéből 52. oldalon. 11 Roska Márton: Debrecen múltja a honfoglalásig. Debrecen sz. kir. város és Hajdú megye, Debrecen, 1940. 53 12 Keresztesy József: Krónika Magyarország polgári és egyházi közéletéből 282 — 83. (idézi Szűcs István Debrecen város története tanulmányában. Debrecen sz. királyi város egyetemes leírása szerkesztette: Zelizy Dániel 1882. Pest, 1886. Dolgozatomnak az Évkönyv szerkesztőségéhez való átadása után jelent meg Balázs Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok с tanulmánya (Régészeti Füzetek Ser. II—9 szám. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum. Budapest, 1961. Kézirat gyanánt). A szerzővel 1960-ban Debrecen környékén tett terepbejárása során közöltem addigi kutatásaim eredményét és a jelen dolgozat kialakításául szolgáló feltevésemet. 92